Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A koalíciós időszak és a földreform
98 kisbirtokos (5 hold felett) 28 törpebirtokos 82 törpebirtokos (0-5 hold) 8 iparos 68 nincstelen 4 tisztviselő 8 iparos 1 kereskedő 387 2 tisztviselő 1 kereskedő A birtokos gazdák fokozatosan jutottak el az uradalmak ingóságainak, épületeinek, belsőségeinek átvételéhez és felhasználásához. Ehhez összefogás szükségeltetett: Szentgyörgyváron, valamint Alsó- és Felsőmándon külön alakult meg egy-egy földműves-szövetkezet. Utóbbi 1946 végén jött létre az egykori gazdasági cselédek részvételével, elsősorban a vagyontárgyak kezelésére, de kereskedelemmel, értékesítéssel és vásárlással is foglalkozott. Az ügyvezetőséget Dömötörfi József vállalta el. Hivatalosan a megyei földbirtokrendező tanácshoz és a földhivatalhoz nyújtotta be a szövetkezet az igényeket. Alsómándon 1947-48-ban így bontották le az aklot, egy tehénistállót és egy sertésólat, amelyek már romos állapotúak voltak, az építőanyagot pedig felhasználták vagy értékesítették. 388 Az említett traktorokat és egy cséplőszekrényt 1947 novemberében kapta tulajdonába a szövetkezet, így zavartalanul tudott hozzá üzemanyagot kérni. 389 Felsőmándról a kovács-és bognárműhelyek felszerelése kellett, itt a majorság többi épülete és udvara, egy kevés szőlővel, gyümölcsössel és kerttel alkotta azt a 16 holdat, ami megmaradt Nemestóthy Szabó Lajosnak és fiainak. 390 Velük közösen bírták az újgazdák a szérűskertet és a pajtaudvart, de most már szántóföldnek kérték ezt is kimérni. Az uradalmi legelőket 1945-ben felosztották ugyan, de amint ez a kezdeti viták után kiderült, a legelőbirtokossági rendszer folytatásaként a közös tulajdon és kezelés ésszerűbb kezelésre ad módot. A mándi legelők tehát szövetkezetiek lettek, és az utólagos 1947-es kérvényeknél még kaptak is hozzá területet. 391 Az erdő, noha volt rá igény a szövetkezet részéről, állami tulajdonba került. Oltay László örökségéből maradt meg a legtöbb, gyermekei illetve a kinevezett gyám kezén, Szűts Károly bérletében. A közel 100 hold földből 65 hold volt a saját - 30 holdat viszont éppen Nemestóthy Szabó Gáborné birtokából vettek el, akinek a három középbirtokos közül a legkevesebbet hagytak a kezén. 392 Az Oltay-birtok falubeli épületeinek sorsa különbözőképpen alakult: a kastély maradt az eredeti tulajdonosoké, a gazdasági épületek, cselédházak, a hegybeli présház és az ingóságok, eszközök a szentgyörgyvári földműves-szövetkezethez és az egyes gazdákhoz jutottak. 1946-ban még további tíz holdat foglaltak el a birtok volt alkalmazottjai: szántót, gyümölcsöt, szőlőt. A kastélyban a Kommunista Párt helyi csoportja különített el két szobát, az egyik cselédház két lakásában pedig fűszerüzlet nyílt. 393 114
