Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A II. világháború

sebb körű volt a szavazás, mint pl. 1887-ben. Az egyéni jelöltekre ezúttal 169-en, a pártlistákra 222-en szavaztak. Oltay László többséget szerzett 117 szavazattal, Meizler Károly 41 voksot kapott - a keszthelyi kerület egészében viszont Meizler Károly lett a győztes 67 %-kal.

335 A II. világháború A háborús készülődés jegyében 1938-tól kezdve fegyvergyakorlatra hívták be a férfilakosságot. A behívók sűrűn követték egymást, 1939 őszére már sorra kerültek az épphogy katonaköteles 20 éves fiatalok is.

336 Az otthonmaradottak ugyanúgy kérvényezhették és megkaphatták a családi segélyt utánuk, indokolt esetben, mint háború idején. Szentgyörgyvárról és Mándról a legtöbb embert a 17. és a 38. honvéd gyalogezredhez osztották be.

337 Az 1938-40-es felvidéki, kárpátaljai és észak-erdélyi terület-visszacsatolások jelentették az első hadi megmozdulást a bevonuló alakulatok számára. A frissen alapított Felvidéki Emlékérem kitüntetést a helybeli résztvevők is megkapták: Elek József, Lázár Ferenc, Remete György, Rácz Gábor, Major József, Hetesi József, Hetesi Pál, Horváth Lajos, Tompa Gábor, Kámán Pál, Szántó Ferenc, Kámán Gyula és Horváth János 1939 decemberében ünnepség keretében vették át az érmet.

338 A község háztartása a háború elején nem volt rosszabb helyzetben, mint a 30as évekbeli adósságok idején. 1941-ben két jelentős tétel, a községi pótadó és a kereseti adó még elmaradást mutatott, az adófizetőket - létszámuk 464 fő csaknem teljes létszámban a földadó és a hadfelszerelési adó érintette. Nem kellett házadót fizetni a középületek - templom, lelkészlak, iskolák, csendőrségi iroda - , a gazdasági épületek, a napszámosok és az uradalmi cselédek házai után, és mentességet élvezett az I. világháborús hadigondozottak által lakott három épület is. A falu 131 lakóházának túlnyomó része egyszerű, egy vagy két lakószobás, konyhás beosztású volt.

339 A következő évben létesült az alsópáhoki tejszövetkezet helyi begyűjtő üzeme.

340 A légoltalmi intézkedésekkel egyrészt a szükséges felszerelést állították öszsze, fokozatosan szerezve be a fecskendőket, mentőládákat, mentőtáskákat és hordágyakat, másrészt kijelölték az óvóhelyiségeket a faluban, Alsó- és Felsőmándon a major épületeiben, továbbá veszély esetére légoltalmi tervet készítettek.

341 A leventék kiképzése folytatódott - 1943-ban 46-an voltak -, s a község külön segélyt kért az időközben leventeotthon céljára vásárolt épület átalakításához és egy fedett lőtér kialakításához.

342 Az átalakítás el is kezdődött, de a háború végéig már nem tudták befejezni. A levente-egyesület előadásait Bánhegyi Zoltán tanító tartotta, vásároltak újságokat, könyve107