Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A Horthy-korszak

zötti összegekkel.

326 Az igazán nagy tételek azonban az uradalmak tulajdonosainál szerepeltek. Végrehajtást kellett volna már elrendelni Oltay Lászlónál (3676 pengő tartozás), Oltay Klementinánál (2869 pengő), özv. Oltay Guidónénál (395 pengő) és Nemestóthy Szabó Lajosnál (4454 pengő), ám a bíró igazolást adott ki a késedelmekről.

327 Az 1934-36-os aszályok, jégesők, a rossz időjárás gyenge termést eredményeztek, pusztított a sertésvész is. Oltay Klementina cselédeit csak vásárolt gabonával tudta kifizetni, számára részletfizetési kedvezményt javasolt az elöljáróság.

328 A Nemestóthy Szabóbirtokokon minden évben fenyegetett az árverés, 1939 szeptemberében ez be is következett, amikor 15 498 pengő értékben foglalt le gabonát, lovakat és szarvasmarhát a végrehajtó.

329 A tulajdonosok rendszeresen folyamodtak adófizetési engedményekért. A fiatalokat ez idő tájt a leventemozgalom igyekezett összefogni. A szervezetet a 12-21 éves fiúk katonai előképzésére még 1921-ben hozták létre, az országos hálózat azonban a II. világháború előtti években épült ki és működött teljes formájában. A községi levente-egyesület oktatói tartalékos tisztek voltak, a falusiak közül, akik ezért külön fizetést kaptak. 1936-ban Alsómándon Dömötörfi József tanító, Szentgyörgyváron Szabó György tartották a foglalkozásokat, 135-135 pengős évi illetményért, 1939-ben az utóbbi helyen már Andor Ferenc és Kámán József találhatók, az alsó- és felsőmándiak pedig Felsőpáhokra jártak át.

330 A heti egyszeri foglalkozáson a testnevelésre helyezték a fő hangsúlyt, menetgyakorlatokon vettek részt, a fegyverhasználat elemeit sajátították el. Sportszereket, felszereléseket részint központi juttatásból, részint a község erre elkülönített alapjából szereztek be.

331 Arról, hogy mit tanultak, az alsópáhoki szemléken, versenyeken vagy a helyi ünnepségeken adtak számot.

332 A kulturális életet egyesületi szinten még a tüzoltóegyesület és a hivatalosan bejegyzett Szentgyörgyvári Dalegylet képviselte.

333 A politikai mozgalmak és közélet helyben is megélénkültek az 1939-es országgyűlési választások előtt, amikor a Magyar Élet Pártja - az akkori kormánypárt -jelöltje Oltay László lett a keszthelyi körzetben. A májusi választás előtt ő és ellenfele, Meizler Károly ügyvéd is tartottak programbeszédeket a faluban. Meizler a nyilas pártokat összefogó Keresztény Nemzetiszocialista Front jelöltjeként indult, s a gyűlésekre szónoknak egy-egy képviselőtársát is meghívta.

334 Oltay László a kíséretével végigjárta a Keszthely környéki falvakat, a kormány szociális és beruházási politikáját, valamint a körzetre vonatkozó fejlesztési terveit ismertetve. A választásra jogosultságnak akkoriban a hat elemis végzettség, kétéves helyben lakás, férfiaknál a 24., nőknél a 30. életév betöltése voltak a legfontosabb feltételei, s mindehhez újonnan járult a titkosság bevezetése. így Szentgyörgyváron is jóval széle106