Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A Horthy-korszak
nács is távozott, tagjai közül csak Kis Gábor vállalt szerepet a régi rend szerint megalakuló elöljáróságban. A főszolgabíró a diktatúra utáni köz- és vagyonbiztonság érdekében a fegyverek beszolgáltatását rendelte el, egyúttal a tisztviselők kezébe helyezte a belső rend és a konszolidáció megteremtését. 300 A Horthy-korszak A község vezetésében az 1920-as évektől mind a választott, mind a vagyoni alapon bekerült képviselők száma megnövekedett. 1921-ben a még Borbás Károly irányította testületben helyet kapott Horváth István, Kámán Ferenc, Major Zsigmond, Major Pál, Horváth Ferenc, Kámán József, Tompa Ferenc, Tislér Károly, Kis Gábor, Németh Károly, Varga Ferenc tanító és Supka Márton plébános. 301 A virilisták sorrendjét az általuk fizetett állami adók mértéke szabta meg. 1924-ben Nemestóthy Szabó Lajos állt az első helyen, 979 korona földadóval és 3 korona 53 fillér házadóval. Az Oltay család tagjai, Oltay László, Oltay Guidó és Oltay Malvin egységesen 360 korona földadót fizettek; utóbbi ekkor Cserszegtomajon lakott. Utánuk Supka Márton következett, a plébániaföldre kirótt 131 koronával, majd Varga Ferenc, akinek jóval szerényebb földje volt. Póttagként a három legvagyonosabb parasztgazda, Horváth József, Szántó György és Horváth István szerepelt, 45-54 koronás földadókkal. 302 Az önálló költségvetésből fizették a bírót és a képviselők napidíját, de járt nekik a fuvardíj is; hivatalos napokon, adószedéskor és csendőrök kiszállása idején pedig térítés a fűtésre, világításra. 303 Az alsópáhoki körjegyzői hivatal fenntartásához Nemesboldogasszonyfával együtt nyújtott a község további pénzbeli támogatást. Ugyanígy hozzájárultak a körzeti orvos és az állatorvos javadalmazásához, és néhány saját alkalmazottat is tartottak: ebben az időben Major Gábor volt a kisbíró, kézbesítő, özv. Major Gáborné a szülésznő, Major Ferenc a hivatalos halottkém. 304 193 l-ben a kiadások között találhatók az ipari, kereskedelmi és fogyasztási adók, a tüzrendészeti kiadások, a himlő és tüdő vész elleni oltások, az utak és hidak javítási költségei. Tervbe vették a falun áthaladó országút javítását, amelyre egyébként gyakran volt szükség, hét évvel előtte a Kustány felé, Alsópáhok felé és a Lajosházára vezető szakaszokon dolgozott a lakosság, a kavicsos burkolatot megújítva. 305 A gazdasági válság közepette jelentős költségvetési hiánnyal kellett megküzdeni: a 10 608 pengős szükségletre csak 5102 pengő fedezet állt rendelkezésre, így a magas községi pótadó kiszabásával próbáltak a helyzeten segíteni. 306 103
