Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Az I. világháború és a forradalmak

szeptemberében a környéken táborozott több gyalog- és huszárezred. Szentgyörgyváron a 78. gyalogezred 4. zászlóalját szállásolták el, s a 41 tiszt és 792 katona mellett 100 lónak is helyet kellett adni. A néhány napos igénybevételért 135 korona szálláspénzt fizettek a falunak.

283 Az eltávozottak közé tartoztak azok, akik a jobb megélhetés reményében a kivándorlás mellett döntöttek. Országos viszonylatban is ezekben az években, az I. világháború előtt tetőzött számuk. A helyiek közül Kis Józsefnek, aki 1907-ben ment Amerikába, két fiú-és három lánytestvére maradt itthon. Ugyanekkor vándorolt ki Komár György is. A következő évben a körjegyzőnek kellett eljárnia Tollár Sándor ügyében, akit már besoroztak, de a hadsereg helyett Amerikát választotta, s a hatóságok a címét keresték.

284 Az I. világháború és a forradalmak Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet után, amelynek áldozatul esett Ferenc Ferdinánd trónörökös, ultimátumot kapott Szerbia, majd megindult a mozgósítás és a háborús készülődés mindkét oldalon: Szerbiában, Oroszországban, illetve a Monarchiában és a szövetséges Németországban. A vidéki elöljáróságok július utolsó napjaiban kapták kézhez a népfelkelés elrendelésére való felhívást, a közhírré tétel több módon történt. Július 31-én Szentgyörgyváron és közvetlen környékén 15 helyen függesztettek ki hirdetményt, többek között a templomnál, a bíró házánál, az iskolánál, a kocsmánál, néhány magánháznál, és dobszóval is végigjárták a határt. A behívások augusztus első hetétől folyamatosak voltak, a sorozás Keszthelyen folyt.

285 A szerb és orosz frontokra még ünnepélyesen, bizakodva indultak el a katonák. Működésbe lépett a táboriposta-szolgálat, az otthonmaradottak, hozzátartozók pedig segélyért folyamodhattak, ha a családfenntartó vonult be.

286 A hadseregnek a lovakra és a járművekre is szüksége volt, s ezzel a falusi gazdaságok munkaereje tovább csökkent, noha kaptak értük pénzt. A lovak osztályozása és „behívása" szintén folyamatosan zajlott, s mindez csak a kezdetét jelentette a hadigazdálkodásra való átállásnak. A frontkatonák ellátására élelmiszert és anyagi eszközöket elosztó központokat hoztak létre, ehhez pedig országszerte számba kellett venni minden ipari és mezőgazdasági készletet. A háború nem ért véget néhány hónap alatt, a lakosság javainak felvásárlása és rekvirálása 1915-ben bontakozott ki igazán, miközben a termelés visszaesett, a megélhetési gondok súlyosbodtak. 1914 végén hazahozták az első sebesülteket, újonnan kellett felállítani a hadikórházakat, a környéken pedig még kolerajárvány is dúlt. 1915 tavaszán szállították el a faluból az első nagyobb terménykészleteket. 100