Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Az I. világháború és a forradalmak

Kukoricából a két nagybirtok szolgáltatta a legtöbbet: Oltay Guidótól 100 mázsát, Nemestóthy Szabó Lajostól 270 mázsát vettek át, visszahagyva nekik az általuk igényelt 10-15 mázsa mennyiséget.

287 Júniusban 11 falusi gazdától származott a több mint 66 mázsa rozsszállítmány, és 14-en adták be az összesen 23 mázsa búzát, élen Szijj Alajossal.

288 Szükség volt a tűzifára is. Nyersanyagként való felhasználásra pontos kimutatást kértek minden, fémből és ötvözeteikből készült tárgyról, gumiabroncsról és üzemi berendezésről, amely egy-egy háztartásban előfordulhatott. Itt a pálinkafőző üstök estek a rendelet áldozatául; tartozékaikkal együtt küldték el a szombathelyi begyűjtő központba annak a 23 gazdának az edényeit, akik ezzel foglalkoztak.

289 Az év folyamán májusban, augusztusban és novemberben sor alá kerültek nemcsak az új korosztályok, hanem a 40 évesek is. A munkások hiányát csak enyhíteni tudta az asszonyok fokozott részvétele a mezőgazdasági tevékenységekben, az idősek és a gyerekek segítségével. A közmunkákra ideiglenesen nagyobb határidőt szabott ki az elöljáróság, egyébként a nyári munkákat még ilyen körülmények között is elvégezhetőnek látták. Az ipar munkaerőhiányát a falvakból próbálták betölteni, gépészeket, építőmunkásokat, kocsikészítő iparosokat és fémmunkásokat kerestek minél sürgősebben. Szentgyörgyvárról csupán a két cipészinast tudták említeni, ám rájuk a földeken volt nagyobb szükség.

290 1916-17-ben folytatódtak a rekvirálások. A hadszíntereken sokáig nem sikerült döntő fordulatot elérni, és a hátország gazdasága is gondokkal küzdött. A termésmennyiség visszaesett, a készletek tervszerű elosztására bevezették a jegyrendszert. Amikor Németországba is jelentős szállítmányok indultak, a katonaság ellátása vált hiányossá. 1916. januárban összeírták a falu meglevő gabona-és lisztkészletét, amely alapján a tavaszi beszolgáltatás járt, s ebben az évben már burgonyát is nagyobb mennyiségben adtak be: a termés több mint 728 mázsa lett.

291 A következő évben az alsópáhoki körjegyző mellett külön intéző bizottság alakult az összeírások, beadások, valamint az ide kiutalt anyagok elosztásának irányítására, a bizottság elnöke Oltay Guidó lett. Keszthelyről osztották és szállították a petróleumot és a szőlősgazdáknak szükséges rézgálicot, figyelmeztetve arra, hogy gyűjtsenek tartalékokat a közeljövőre. Jelentősebb gabonatételt az Oltay-birtok szolgáltatott a Haditermény Rt. részére, elsősorban árpát, az eredetileg eladásra szánt 150 mázsa szénát azonban végül szintén hadicélokra kellett bocsátania.

292 Burgonyából Nemestóthy Szabó Lajos és Szijj Alajos tudott felajánlani önként. Újra számbavették a ló- és kocsiállományt, 26 birtokos volt érintett. A két középbirtok kiemelkedett a megfogyatkozott falusi gazdaságok közül: a 41 állatból 24 ezeken található.

293 A munkaerőhelyzet persze itt sem volt jó, Nemestóthy Szabó Lajos 20 cselédjéből csupán nyolc dolgozott, a többi a fronton szolgált. 101