Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Az I. világháború és a forradalmak

Kukoricából a két nagybirtok szolgáltatta a legtöbbet: Oltay Guidótól 100 mázsát, Nemestóthy Szabó Lajostól 270 mázsát vettek át, visszahagyva ne­kik az általuk igényelt 10-15 mázsa mennyiséget. 287 Júniusban 11 falusi gaz­dától származott a több mint 66 mázsa rozsszállítmány, és 14-en adták be az összesen 23 mázsa búzát, élen Szijj Alajossal. 288 Szükség volt a tűzifára is. Nyersanyagként való felhasználásra pontos kimutatást kértek minden, fém­ből és ötvözeteikből készült tárgyról, gumiabroncsról és üzemi berendezés­ről, amely egy-egy háztartásban előfordulhatott. Itt a pálinkafőző üstök estek a rendelet áldozatául; tartozékaikkal együtt küldték el a szombathelyi begyűj­tő központba annak a 23 gazdának az edényeit, akik ezzel foglalkoztak. 289 Az év folyamán májusban, augusztusban és novemberben sor alá kerültek nemcsak az új korosztályok, hanem a 40 évesek is. A munkások hiányát csak enyhíteni tudta az asszonyok fokozott részvétele a mezőgazdasági tevékeny­ségekben, az idősek és a gyerekek segítségével. A közmunkákra ideiglenesen nagyobb határidőt szabott ki az elöljáróság, egyébként a nyári munkákat még ilyen körülmények között is elvégezhetőnek látták. Az ipar munkaerőhiányát a falvakból próbálták betölteni, gépészeket, építő­munkásokat, kocsikészítő iparosokat és fémmunkásokat kerestek minél sür­gősebben. Szentgyörgyvárról csupán a két cipészinast tudták említeni, ám rá­juk a földeken volt nagyobb szükség. 290 1916-17-ben folytatódtak a rekvirálások. A hadszíntereken sokáig nem sike­rült döntő fordulatot elérni, és a hátország gazdasága is gondokkal küzdött. A termésmennyiség visszaesett, a készletek tervszerű elosztására bevezették a jegyrendszert. Amikor Németországba is jelentős szállítmányok indultak, a katonaság ellátása vált hiányossá. 1916. januárban összeírták a falu meglevő gabona-és lisztkészletét, amely alapján a tavaszi beszolgáltatás járt, s ebben az évben már burgonyát is nagyobb mennyiségben adtak be: a termés több mint 728 mázsa lett. 291 A következő évben az alsópáhoki körjegyző mellett külön intéző bizottság alakult az összeírások, beadások, valamint az ide kiutalt anyagok elosztásá­nak irányítására, a bizottság elnöke Oltay Guidó lett. Keszthelyről osztották és szállították a petróleumot és a szőlősgazdáknak szükséges rézgálicot, fi­gyelmeztetve arra, hogy gyűjtsenek tartalékokat a közeljövőre. Jelentősebb gabonatételt az Oltay-birtok szolgáltatott a Haditermény Rt. részére, elsősor­ban árpát, az eredetileg eladásra szánt 150 mázsa szénát azonban végül szin­tén hadicélokra kellett bocsátania. 292 Burgonyából Nemestóthy Szabó Lajos és Szijj Alajos tudott felajánlani önként. Újra számbavették a ló- és kocsiál­lományt, 26 birtokos volt érintett. A két középbirtok kiemelkedett a megfo­gyatkozott falusi gazdaságok közül: a 41 állatból 24 ezeken található. 293 A munkaerőhelyzet persze itt sem volt jó, Nemestóthy Szabó Lajos 20 cseléd­jéből csupán nyolc dolgozott, a többi a fronton szolgált. 101

Next

/
Thumbnails
Contents