Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Földrajzi nevek

Földrajzi nevek Egy település történetének fontos tényezői a földrajzi nevek. Fontos felvilágosítással szolgálnak a ma kutatóinak, az adott település lakóinak. Az egykor virágzó település nevét talán csak egy dűlő, vagy erdő, esetleg egy szőlőhegy őrizte meg számunkra. Néha pedig a terület birtokosának nevét tudhatjuk meg belőlük. Egy-egy forrás, vagy kút megőrzött neve pedig azt közvetíti felénk, milyen fontos volt a jó ivóvíz a falunak, a határban dolgozó emberek és állatok számára. Az előforduló csörgei, csörgői, csörgő nevek legtöbbször egykori malom helyét takarják. A nevek, melyek legtöbbje ma már legtöbbször csak érdekesség olvasójuk számára, fontos segítője volt az elmúlt századok emberének a határban való eligazodásban, de alapját képezte a birtok összeírásoknak is. Ortaháza első földrajzi neveit az 1768. évi urbáriumban találjuk, ahol a falu lakóinak pontos birtokösszeírása rögzítette azokat. Csörge völgy, Kapu hely, Vágás völgy, Kövecses, Vass völgy, Új irtás, Magyaros kúti föld, Árok melléke, Tilos völgy, Puszta rét, Pap árka, Középső dűlő, Külső dűlő, Gyepű - közi - rét, Kiskúti rét, Berek mente, Ortaházi víz között. 1780-ban, Mária Terézia kilenc pontos kérdőívének megválaszolásakor az alábbi dűlőneveket sorolták fel: " Csörge völgy, Kapu - táji, Kövechesi, Pap árka, Középső-, és Külső dűlő, Gyepű mellék, Vágás völg,. Új víztáji, Vass völgyi, Magyaros kúti, Arokmelléki, Ház alatti rét, Tilos völgy, Kapu völgyi, Kis kút. " 1778-ban, majd 1830-ban a pákai egyházlátogatási jegyzőkönyvek rögzítették a plébános javainak összeírásakor az alábbi dűlőneveket: 1778. Pap hegye, Magyarosi kút. 1830. Magyarosi Kút, Pap erdeje, Magyaris kút. Ortaháza határában, az 1964-ben megjelent "Zala megye földrajzi nevei" című kötetben ilyen földrajzi nevekkel nem találkoztunk, de a szomszédos Gutorfölde határában - közvetlenül az ortaházai határ mellett - van "Magyarosi - dűlő" (Mogyorós köz), mellette "Pap - hegy - domb" Valószínűnek látszik, hogy ezek közben a közigazgatási határok változásával Gutorföldéhez kerültek. Az 1846. évi uradalmi térképen néhány név változatlanul fellehető, de több dűlőnek időközben megváltozott a neve, mert újak tűntek fel. Nagy segítségetjelent, hogy így megismerhetjük e korábban említett földek pontos helyét. Pap erdei földek, Fenyős-köz, Temetői földek, Temető alatti legelő, Alsó rétek, Falu alatti legelő, Telekvégi, Vágás völgyi, Gyertyán fáki, Törzsökösi, Dobonaki, Vágás völgyi, Felső kerteki, Két vízközi, Kapuvölgy alatti legelő, 96