Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)
A település néprajza
vő, 6-os számmal jelölt, három oldalról kerített épület, a többször említett Peszleg-ház. A keletről mellette álló, négy oldalról kerített épület. Ettől jobbra, egy szintén négy oldalról kerített lakóház, és két gazdasági épület található. A nyugatra eső épületek a telekhatárok, és elhelyezkedésük alapján a Mikola szerhez tartozhattak. A tőlük délnyugatra távolabb lévő épület, egy négy oldalról kerített ház hovatartozásáról nincs adatunk. Ennek telkén csupán egy kisméretű gazdasági épület állt. A szerek általában (első) lakójukról kapták nevüket. A Mikola és Koczfán családnév már a XVIII. század első felétől ismert. Az ugyancsak ebben az időben ide települt Belső fiúk feltételezhetően valamelyik családba házasodhattak be, így valamelyik szeren éltek. Erre egy alapos levéltári családfa-kutatás adhatna választ, jelen munkának ez nem lehet feladata. Érdekes viszont, hogy az újratelepítést végző Czigány családról nem neveztek el szert! A szerek leírásából az előzőekben kitűnik, hogy ezek több lakó-, és gazdasági épületből álló épületcsoportok voltak. így nem meglepő Czigány Gergely azon állítása, hogy nagyapja szerint volt olyan időszak, amikor 32 feleséges (nős, házas) férfi tagja volt a családjuknak. Az épületek leírásánál megkülönböztettük a lakó- és gazdasági épületeket, pedig jelen esetben ezek ilyen egyértelműen nem különíthetők el. Ugyanis a kerített háznak csupán egyik szárnya volt a lakószárny, míg három oldala gazdasági célokat szolgált. Egyik szárnyban az ólak, a másikban az istállók kaptak helyet. A negyedik oldalon volt a kapu, amely esetünkben hat háznál nem épület alatt volt. Egy esetben a kapu mellett egy kis kamraféle is helyet kapott. A többi esetben a bejárat épület alatt vezetett az udvarra. Ezzel a megoldással teljesen zárt teret kaptak, és a kapu feletti részt pl. széna tárolására felhasználhatták. Az épületekkel körülvett udvar közepén volt a trágyadomb, a melyen szabadon kapirgálhattak a baromfiak. A Szentmihályi Imre által említett Peszleg-ház a mai ÁFÉSZ bolt helyén, a Fő utca 4. sz. alatt állt. 1965-ben bonthatták le, mert ebben az évben még készültek róla fényképfelvételek. 1966. májusában viszont elkezdték építeni a helyén a boltot. Az épületben található berendezési, és használati tárgyak jelentős néprajzi értéket képviseltek. A Szentmihályi által hivatkozott, és Gönczi könyvében közölt kincs monda a következő: "Ortaháza határában Bolipuszta mellett a Bolierdőben látható egy "pup ", melyet a nép földpincének gondol /Pince hegyhát /. Kincs, sok pénz van itt. A törökvilágban rejtették ide. E púpot keresztül-kasul vágták, czöveket vertek bele, hogy a pénzt elérjék. Egy kan - mint hiszik - valahol egy fa tövében lévő lyukon bement a pinczébe. A kanász utána. Ott olyan hordókat talált, melyeknek áfája széthullott s csak a borkőréteg tartotta a bort. Talált ott búzát, pénzt. Ez utóbbiból egész tarisznyával hozott ki. A kan a búzára járt be. Az 88
