Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Élet a török után

tett, mert perre mentek. A Ferencziek Ortaházán kívül máshol is kaptak birtokot, ami nem tetszhetett az Esterházyaknak, azokat maguknak akarván megszerezni, de az a Ferenczieke lett. Az adatokból az látszik kitűnni, hogy a Nádasdyakhoz hasonlóan, női ágon Bánffy Kristóf halála után a Zrínyi család is részesült az itteni birtokokból. Mint tudjuk, Bánffy Miklós édesanyja Zrínyi Orsolya volt. Az 1764-es birtokösszeírásból olvashatjuk, hogy Páka erdeje határos Ortaháza és Pördefölde erdejével, és a zebeckeiek, csertalakosiak és csömödériek Ortaháza erdejéből faiznak. Az összeírás részletesen leírja a falu határát is: "Ezen határban lévén Bolyi puszta, Tölgy, Bük, Fenyő és Gyertyánfából álló - (erdő) találtatik circiter 12 hold Föld, melybül csak 9-at in natura és 15 szekér rét, melytül minden termü Bagla szénáért denarios 40 fizetnek; Berkes az alya; határos a falu Erdeje Pördeföldi puszta utána nemes Mátai, Gutorföldi Határa hol határhalmok nincsenek, és némely helyen kérdés alatt vagyon; az Berek felé M(éltóságos) Báró Sényei Náprátfai faluval határos, á hol határjelek nincsenek, és a Berek kérdést szenved; végzi Csertalakosi határral. Az helységnek (Ortaházának) lévén egy darab Bükkes, kevés Tölgyes s Fenyves (erdeje), mely nagyobb része megaszaltatott, fekszik Pákai, Pördeföldei, Bolyi puszta között. Pákai plébániának filialisa, a hol egy felségtelen luteránus vagyon, à többi pápisták. " Jobbágy és irtásföld után a dézsmát a kilencedet természetben adják, ugyanúgy a bárány és méhtizedet is. A korcsmártatás (Szent Györgytől április 24.- Szent Mihályig szeptember 29.) az uraságé. Ez idő alatt csak az uraság mérhetett saját kocsmájában. Ekkor a falu nevét következetesen Orto-, vagy Ortóházának írták. Az 1768. évi urbáriumból név szerint megismertük az Ortaházán lakó családfőket. Pontos kimutatást kapunk birtokaik nagyságáról, és elhelyezkedésük helyéről. Itt most a neveket ismertetjük: Czigány István szabados, a megszállítást végző Czigány Gergely leszármazottja, Belső János, Belső Péter szabados (az 1721-ben említett Miklós fiairól van szó), Devecz János zsellér, Koczfán Miklós zsellér, Koczfán Ferenc zsellér, Devecz Ferenc zsellér, Parti János zsellér, Kovács István zsellér, Mikola József zsellér. 1769-ben a falu Boli pusztát használja, azért bérleti díjat fizet. Az 1770. november 26.-Í katonai összeírásból ismét részletes adatokat kapunk a faluról. Ekkor már a családok (gazdák) számán túl hozzávetőleges képet kapunk a falu tényleges lakosságáról is. Az összeírt családok száma 13. 105 személy fizet adót, tehát munkaképes, 13