Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Batyk az úrbérrendezés után

léit, akiknek földterülete sem volt, hanem béresként dolgoztak. Batykon a jobbágyok által művel úrbéres terület összesen 750 hold volt, amiből 46 hold volt a belterület, 451 hold a szántó és 253 hold a rét. Ezt a területet összesen 67 jobbágy és zsellércsalád művelte. A szomszédos falvak adataival összevetve Batyk adatait arra jutunk, hogy ebben az időben Batyk szinte nagyobb és gazdagabb volt, mint Zalabér és Zalavég együttesen, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy mindkét szomszédos faluban volt egybefüggő uradalmi földterület, míg Batykon minden földet a jobbágyok műveltek. Zalabérben ekkor összesen 6 egész 2/8 jobbágytelek volt, Zalavégen 19 egész 4/8 jobbágytelek, szemben a batyki 25 egész 5/8 jobbágytelekkel. A zalavégi birtokokat 43 telkes jobbágy és 22 házas zsellér művelte, míg a zalabérieket 9 telkes jobbágy és 127 házas zsellér. Tehát a két szomszédos faluban sokkal többen művelték a jóval kisebb földterületet, ami annyit jelent, hogy nagyon kis terület jutott egy-egy jobbágyra. Zalabér területéből összesen 170 holdat, Zalavég területéből pedig 534 holdat műveltek a falubeli jobbágyok, a többi föld az uradalmi nagybirtokokhoz tartozott, a zsellérek valamint a cselédek művelték. Batyk az úrbérrendezés után Egy 1770-es összeírás szerint Batyknak jövedelme van a fuvarozás felemeléséből, só eladásából, pálinkafőzésből, kocsmából és mészárszékből, melyeket a földesurak hozzájárulásával bérfizetés nélkül használnak, s melyekből 50 Ft jövedelem folyik be. A községnek 4 kaszásnyi, a lakók által irtott földön lévő rétje van, melyet bérfizetés nélkül birtokol. Kára van a Zala folyó gyakori áradásából, a talaj vizenyősségéből, és terméketlenségéből, a katonai átvonulásokból. A községnek 108 Ft adóssága van, melyet a templom szükségletére 6%-os kamatra vettek fel.

263 1770-ben már 108 családban 545 fő lakik a faluban, akik közül 223 fő adófizető, 24 pedig szegény zsellér volt. Mellettük volt Batykon iparosként 1 mészáros, 2 molnár, 1 kőműves, 2 takács, 1 szabó, 1 kovács valamint 2 árendás juhász, 1 kanász, 1 csordás, 1 ökörpásztor. A falubelieknek volt 154 igás állata, 190 különböző kom tehene, 144 disznója és a két juhásznak összesen 90 juha. A jobbágyok búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, hajdinát és dohányt termeltek. A falunak volt tanítója, aki gazdálkodást is folytatott. 1771-ben annyiban változott a helyzet, hogy a fentieken kívül már 4 takács élt itt. Ebben az évben dohányt nem termeltek, ami azt mutatja, hogy nem jelentős mennyiségben és időszakosan foglalkozhattak a dohánytermeléssel Batykon. Ezen kívül még 1383 urnányi (ami szentgróti vederben számolva kb. 18.794 liter) boruk is termett. A jobbágyok által végzett kézműves87