Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Mária Terézia úrbéri rendelete

zettek. 1767 után már a batyki jobbágyoknak is szolgáltattak kilencedet földesuraiknak a termésből. Ezt a kilencedet természetben adták, nem pénzben. Batykon szőlőhegy nem volt, ezért hegyvámot sem adtak. A következő pont az uraság jussait és jövedelmeit taglalja. Ezek szerint az utód nélkül elhalt jobbágy minden jószága a földesurat illeti meg. .Minden féle Vadászat, Kdadarászás, és Halászat mindennemű halászó Vizekben egyedül az Uraságot illeti meg, ezért ezek a' Jobbágyoknak erőssen tiltatnak." A vendégfogadó tartásának joga a földesurat illette meg. Égetett bor, sör árusítása és készítése szintúgy a földesúr előjoga. A hetedik pont a földesúr tiltott cselekedeteit sorolja fel. Tilos volt az uraknak a jobbágyokat a dohány, a méz, a viasz, a vaj, a len vagy kender kereskedelmében korlátozni. A nyolcadik pont a jobbágyok tiltott cselekedeteit ismerteti és közli azok büntetését is. Az első bekezdés megtiltja, hogy a jobbágyokat magánúton büntetni lehessen, felettük csak az úriszék és a vármegye bírósága ítélkezhetett. A földesúr akkor ítélkezhetett, ha a jobbágy a mezőn vagy a faluban okozott kárt. Szigorúan tiltja az urbárium a pénzbeli vagy verés általi büntetést, csak a robottal valót engedélyezi. Van azonban kivétel: jóllehet pedig a' mint fönt jelentve vagyon, az jobbágyok sem Pénzben sem pedig testekben ne büntessenek, mivel mind azon által némelykor meg történhetik, hogy a' Paraszt, valamint az szabad Nyelvével vagy testével vétkezett... úgy olyankor őtet az testében is büntetni szükséges légyen, ezért mind ezen hasonló Történetekben arra kölletik vigyázni, hogy a' midőn a' testbéli Büntetés eránt az dolog magát elől adgya, akkoron az bűnös, ha erős, és egészséges személy lészen, az Bűnök mivoltához képest legföllebb 24 Pálcza ütéssel, az Asszonyi Állat szinte annyi Korbács Csapással büntettessék.'''' Ha a jobbágy súlyosabb bűnöket követett el, akkor engedélyezett a tömlöcbe vetés is. Nézzünk néhány fontosabb tilalmat: tilos volt a jobbágyoknak az erdőben fát vágniuk az uruk engedélye nélkül, a sertéseiket engedély nélkül az erdőben makkoltatni, Karácsony után bort mérni, a robot elől elszökni, jövevényeket a házába befogadni az uraság engedélye nélkül. Szigorúan tilos volt a jobbágyoknak maguk között „collecta"-Ъа., azaz közösbe tömörülni és a „Semmi Parasztnak fegyvert hordozni, és vadászó ebeket tartani.'''' A kilencedik pont a falu belső rendtartását szabályozza. A bírói hivatásra a földesúr három jobbágyot jelölhet, közülük a falu lakói választják ki bírájukat, az úr hozzájárulása nélkül választhattak esküdteket, jegyzőt. A záró pontban igyekszik megvédeni a jobbágyokat az urak túlkapásaitól. .Azon esetre mind azon által, ha a' Jobbágyoknak Panaszai önnön magát a földesurat illetnék, s'ehhez folyamodván Panaszikrúl emiétett földes Úr igazságot nem tenne, olyankor az jobbágyok egyenesen az Vármegyéhez 83