Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Mária Terézia úrbéri rendelete

folyamodgyanak. Azon földesúr, úgy annak tisztyei is, a' kik a' Jobbágyokat az Vármegyénél, vagy más föllebb való Helyeknél tett jelentessek, és Instalációjok miatt meg büntetik, szintén úgy, valamint az Jobbágyokkal kegyetlenül bánók, el ítéltessenek." Látható, hogy a jobbágyok a föld használata fejében rengeteg szolgálattal tartoztak a földesuraknak. Sokféle robot, szolgáltatás és adó tartozott a jobbágyok kötelességei közé, de csak kevés joguk volt. Jelentős azonban a fejlődés, ha a közép- és törökkori jobbágyság helyzetét összehasonlítjuk a 18. századiakéval. A régebbi időkben nem csak dolgoztatliatta és robotoltatliatta a földesúr a jobbágyát, hanem szinte az életével is szabadon rendelkezett. A 18. század végére kissé csökkentek a jobbágyság terhei, életükkel és a szabad költözködésükkel már nem rendelkezhettek az urak, de lia mai szemmel nézünk a korra, így is jelentős volt az elnyomás. Szembetűnő Mária Terézia azon törekvése, aki igyekszik némi jogokhoz juttatni a jobbágyokat és próbálja megvédeni őket a túlkapások ellenében. Az urbárium elkészítésekor összegyűjtötték a jobbágyok korábbi kötelezettségeit is. 1768. július 18-án Hevenyesi László Zala vármegye táblabírája előtt 9 pontban vallottak a batyki jobbágyok, Mészáros János, Vincze János, Kovács István, Molnár György, Molnár Ferenc és Vidág György a korábbi szolgálataikról, amelyeket földesuraiknak nyújtottak.

260 A bevallás szerint 1767-ig urbáriumuk nem volt, addig a Türjei prépostság részéről szerződésük volt - amit 1742 táján foglaltak írásba, a Horváth urak részéről csak szóbeli szerződésünk volt, a Szegedy urak részére pedig már kezdettől fogva, mint örökös jobbágyok szolgáltak. A Batthyány uraságok a jobbágyainak sem szerződése, sem urbáriuma nem volt, hanem ha az uraknak valamire szükségük volt hol marhával, hol kézi munkával mentek, szám nélkül tették a szolgálataikat. A Szegedyek emberei hasonlóképpen tették a szolgálataikat. A Zalabéri Horváth család emberei szóbeli szerződés szerint, birtokukhoz képest szolgáltak. Egy egész helyes 52 markos robotot szolgált, a többiek birtokuk aránya szerint ennél kevesebbet. A Botka uraságok jobbágyai csak készpénzbeli árendát, azaz bérleti díjat fizettek, hol többet, hol kevesebbet. A Türjei prépost emberei a szerződés szerint 2-5 forint vagy 1 tallér bérletet fizetnek birtokuk nagyságához képest a roboton felül, ezen kívül adnak egy pár csirkét is. A Szegedy urak részéről száma nem volt a robotnak, mivel hol délben, hol pedig reggel („fölöstökönkor") mentek, ha korán mentek, akkor hol délben, hol uzsonnakor el is eresztették őket. Ha több napig ott tartózkodtak, akkor pedig kenyeret is adtak nekik. A Horváth urak emberei közül némelyek 52 napot, némelyek 22 napot szolgáltak egyezségük szerint. A Türjei prépostnak árendát adnak a fentiek szerint. Az oda és visszaút a robotba nem 84