Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Mária Terézia úrbéri rendelete

számlálván, és Rét hat szekérre való, mivel esztendőnként kétszer kaszáltatik, adattassék. " Tehát azzal kezdődik az urbárium, hogy megszabja az egész jobbágyhelyhez tartozó földek és rétek nagyságát, ebből kömiyen kiszámítható volt az egésznél kisebbel rendelkezők járandósága. Nagyon kevés volt a száma azoknak a jobbágyoknak, akik képesek voltak egy egész jobbágytelket megművelni és az utánajáró szolgáltatásokat teljesíteni. A második pont a jobbágyok haszonvételeit rögzíti. A batykiak a megtennék borukat szabadon árusíthatják Szent Mihály napjától Karácsony napjáig, azaz szeptember 29-től december 25-ig. Ha a jobbágynak irtásföldjei vannak, azokat tőle a földesúr el ne vehesse, csak értékének felbecsültetése és kifizetése után. A legelőket a jobbágyok a földesúrral közösen használhatják. Az erdő használatáról úgy rendelkeztek, hogy abból a jobbágyok számára a saját szükségletük szerint „dűlt és száraz fából, hogy ha pedig az nem találtatnék nyersbűi is" a tűzre való fa szedése engedélyezik. Kivételt képeznek ez alól a gyümölcsfák és a tölgyfák. A következő pont a jobbágyok szolgálatait és robotját rögzíti. Eszerint minden egész helyes jobbágy köteles az urának hetente egyszer napkeltétől napnyugtáig szerszámaival, szekerével, két vonós marhával robotot teljesíteni. Kaszálás, aratás és szüret alkalmával minden robotot duplán lehet számítani. Évente egy alkalommal a jobbágyok a földesúr számára kötelesek voltak hosszú fuvart biztosítani négy marliás szekérrel. A szabad faszedés fejében a jobbágyok kötelesek voltak évente egy öl előre felhasogatott fát az uradalomba szállítani. Az „ártalmas Vad állatoknak ki irtására" a jobbágyok a rendes robot felett három napi vadászatra is kirendelhetők voltak. Ebben az esetben nekik az uraság puskát, puskaport, sörétet és golyót volt köteles adni. Megállapítható tehát, hogy egy-egy egész helyes jobbágynak évi 52 napi robotot kellett szolgáltatnia. Ez néhány jobbágy esetében jelentős változást eredményezett a korábbi időkben megkövetelt pár nappal szemben. Az egész helynél kisebb telekkel rendelkező jobbágyok a telek arányában csökkentve szolgáltatták robotot. A negyedik pont a jobbágyok adózását tárgyalja. Minden jobbágy és házzal bíró zsellér adózásképpen köteles volt egy forintot fizetni két részletben az urának. Egyik részletet Szent György napra, a másikat pedig Szent Mihály napra kellett befizetni. Minden egész helyes jobbágynak évente 2 csirkét. 2 kappant, 12 tojást, 1 icce vajat is kellett adnia. „Égettbor, vagy Pálinka égető Fazéktul, ha azzal valósággal fog a' jobbágy élni, fizessen a' földes Urának esztendőnként 2 forintot." Az ötödik pont a kilencedet és a hegyvámot tartalmazza. Az úrbéri rendelet azokat a helységeket is kötelezi kilenced fizetésére, ahol eddig nem fiS2