Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A falu újratelepülése és nemzetiségi viszonyai

évente 2 hízott ártányt, Karácsonykor 1 vödör meny halat, 100 cipó kenyeret, Húsvétra 100 cipó kenyeret és egy kappant. 1715-re már részben lakott volt Batyk. Ekkor a faluban 4 jobbágy család élt, akik 120 köbölnyi földet, 21 szekér szénára való rétet és 19 akónyi szőlőt műveltek. Az 1720-as portaösszeírás szerint Batyk falu különböző földesurak birtoka. Hat jobbágy művelt meg 56 pozsonyi köbölre való földet. A rétek 16 kaszásnyiak, a szőlők pedig 19 kapásnyiak. A leírás szerint Batykon mélyen fekvő, áradásnak kitett egy nyomásban használt, csak egyes években bevetett, egy köböl után hárommal termő földek vannak. A rétek egy kaszás után egy - két ökör vonta - kocsi sással vegyes szénát ad. Legelőjük egyaránt van saját és szomszédos területen. Szőleik Aranyadon vannak, egy kapás után másfél urna, 75 dénárért adható bort teremnek. Tűzi- és épületfájuk van, eladási lehetőségük nincs.

231 A faluba legelőször betelepült jobbágyok 1760-ban úgy emlékeztek vissza, hogy azelőtt 40 évvel, azaz 1720-ban költöztek Batykra. így vallott Papp Mihály 65 éves jobbágy és Mészáros János, a türjei prépostság 60 éves bérese is. Gál János, a türjei prépostság 55 éves árendása is 40 éve lakik itt, azelőtt Türjén lakott. Pehem Péter, Batthyány Imre 44 éves jobbágya: „...miulta Batyki Helséget meg szállották circiter 40 esztendőkkel ezelőtt, mindenkor állandóssan ott lakott."

732 Ezek az emberek Batyk első lakói közül valók. Úgy látszik azonban, hogy nem minden birtokos földjén települtek meg még ekkor a jobbágyok, mert 1721-ben Esterházy Péternek Batykon másfél puszta jobbágyhelye van 25 hold szőlővel.

233 Az írás szerint a szomszédos zalaszegi birtokát az elmúlt esős esztendő állóvizes berekké változtatta, tehát a Zala folyó ebben az időben nagy mocsarat alakított ki az árterületén, ami Batyk lakóinak az életét is megnehezíthette. Még tíz évvel később is lehetett puszta helyet találni a faluban, mert 1732-ben Pálffy Miklós nádor új adományt ad a király nevében a zalabéri Ányos Zsigmondnak Puszta másképp Fölső Batykról, ahol a vasvári káptalan ellentmondás nélkül be is iktatta a birtokba.

234 A felsorolt adatok alapján megállapítható, hogy Batyk az 1683-as pusztulása után nem egyszerre települt be, hanem a 18. század elején szakaszosan, időszakos kihagyásokkal lett újra lakott falu. A különböző földesurak sem egyszerre, hanem más-más időben és külön-külön telepítettek le jobbágyokat a birtokaikon. Batyk szerencsésebben jutott túl ezen a nehéz időszakon, mint néhány más, környékbeli település. Az 1670-ben elpusztult Zalavég csak 65 év után lett újra falu, míg a déli szomszéd Zalaszeg sohasem éledt újjá, mostanára még a helye is elfelejtődött. A faluba kezdetben a környékbeli falvakban lakó magyarok telepedtek le. Azonban a 18. század elején a türjei prépostság német (bajor) telepeseket hozatott Türjére a korábban elnéptelenedett házakba. Ezekről a bajorokról 69