Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A falu újratelepülése és nemzetiségi viszonyai

nevezték Tűrje egy részét akkoriban „Bavaria" vagy „BarlancF néven. A környékre betelepedett németek hamarosan megjelentek Batykon is. Ezt bizonyítja egy 1736. október 22-én készült összeírás, amelyben összeírták a szántói járás lakott településeit. Ebben a többiek között szerepel Batyk és Csapó falu is, amelyek részben a türjei prépostság, a szentgróti Batthyány család és más nemesek birtokában vannak. Az írás szerint Batykon magyarok és németek laknak.

235 A zalabéri plébániáról 1748-ban készült „Canonica Visitatiö" azaz kánoni látogatás szerint Batyk lakói magyarok, némettel vegyesen, összesen 232 fő.

236 Krizmarics zalabéri plébános saját összeírása szerint Batykon 9 német család van.

237 (Ezek családfői Pehem Jakab, Pehem Péter. Druzma Márton, Konczid Ferenc, Praon Mátyás, Praunt András, Sragel Mihály és Loger János lehettek.) 1757-re megnőtt az itt lakó németek száma, azonban már elkezdődött a beolvadásuk a magyar ajkú lakosságba, mert sok vegyes (magyar-német és német-magyar) házasságban élőt találunk. Csak Prain Mátyás és Muczer Barbara valamint Hemer Mátyás és Ransen Katalin családja lehetett tisztán német család, bár a Ransen név esetleg skandináv eredetre is mutathat. Más nemzetiségű párt választott magának és így vegyes volt Romprajner András és Németh Mária, Offmon Bertalan és Papp Ágnes, Kotier András és Falusy Anna, Srágli Mihály és Róka Anna, Firkészli Mihály és Bognár Magdolna, Druzma György és Bakics Erzsébet. Pendli György és Pál Anna, Bognár István és Klajzer Erzsébet, Laki János és Liguri Erzsébet, Martony János és Praon Mária valamint Németh János és Huiber Éva házassága. Két német származású özvegy is élt Batykon, Praon Marianna és Pámer Barbara. Délszláv származást sejtet az özvegy Dugovics Katalin és Bognár András felesége Czimicz Judit neve.

238 A 18. század végére jelentősen csökkent a német nemzetiségűek száma, már csak néhány német eredetűnek tekinthető név fordul elő az adóösszeírásokban, azonban az ilyen nevet viselők is teljesen elmagyarosodtak, magyarnak tekinthették magukat. Ezt mutatja a türjei prépostság 1768. évi összeírása, amely szerint a prépostság jobbágyai mind magyarok.

239 A 18-19. század fordulója táján már inkább csak a falu két malmának molnárai viseltek német nevet, tehát az iparos réteg volt német nemzetiségű. A geográfiai szótárak készítői már nem is írnak a 19. században a falubeli németekről, tehát magyarnak vallhatták magukat. Batykon a német mellett a másik nagyobb arányban megjelenő nemzetiség a zsidóság volt. Az adóösszeírásokban általában csak „zsidó" jelöléssel szerepelnek, de valószínűleg a kereskedőréteget képviselték. A zsidók a 19. század elejére jelentek meg. de Csapón telepedhettek le, mert az adóösszeírás itt említi őket. A 19 század közepére a Keszler család kezébe került a Hármasi malom. Talán ennek is köszönlietö, hogy az 1828-ban és 1836-ban itt élő egy-egy zsidó család 185 l-re 30 főnyi közösséggé nőtte ki magát.

240 Ez 70