Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A falu újratelepülése és nemzetiségi viszonyai

hetett mivel a következőkben nem hallunk semmit Batykról, 1702-ben pedig újra pusztaként szerepel.

228 Ekkor Türjén tartottak tanúkihallgatást Felsőbüki Nagy István, véged földesura kérésére, a határok megállapítására. Bakics Péter, Szegedy Pál 54 éves türjei jobbágya vallotta: „Végeden lett e világra, s ott is lakott, míg Véged el nem pusztult, az elpusztulván ment Batykra a szomszédságban lakni, az is elpusztulván Türjére ment" Kertész György, Szegedy Pál 48 éves türjei jobbágya: „Végeden lévén e világra, valamint a fellebb megírt fatens [tanú], úgy lakott Végeden és Batykon is.'" Nagy Péter, Felsőbüki Nagy István 60 éves jobbágya: „Batykon lévén e világra, ott is lakott a szomszédságban." Kihallgatták Pály másképp Molnár Jánost, a türjei prépostság Batyk pusztai molnárát is, aki elmondta, hogy a mint szomszédságban lakó, ismeri Véged határait. A végedi és batyki határ vonala a következő: „...a Szentgróti útról az által úton napnyugatnak tér\>én, mégyen a határ a Végedi sárhelyre; a sárhelytől délfelé hajolván mégyen a Gátallya berke mellé a Batyki gyep szélre felszélrül; onnénd mégyen a Kettős malomhoz tartozandó Gyertyánosnak fel szélről való szélére; onnan nyári napnyugatnak térülvén mégyen a Kánya kútra... " 1703-ban két összeírás is készült a türjei prépostság részére a batyki birtokról. Az első szerint Batyk puszta csak részben a prépost birtoka, ahol a birtokon lakó 8 zsellér évente 12 nap robotot teljesít. A zsellérek az erdőből irtottak ki maguknak irtásföldeket, amelyeket művelnek. A másik szerint Batyk puszta több földesúr birtoka. A prépost a legutóbbi időkben 8 negyedes zsellért bírt itt, de jelenleg elhagyott. A földek után holdanként 1 keresztet, az Irtásrétek után pedig 1 kappant és 1/2 pint vajat adtak.

229 A kuruc szabadságharc alatt a Dunántúlon ritkán zajlottak nagyobb, Batykot is érintő hadműveletek. 1704 elején Károlyi Sándor kuruc generális elfoglalta a Dunántúlt, de ebben az időben császáriak is jártak erre. Egy 1704ben készült jegyzék szól azokról a károkról, melyeket a horvát bán átvonuló hadai okoztak. A katonák a Batthyány család batyki malmát kifosztották, a szerszámokat és a gabonát elcipelték. 1707 telén Rabutin tábornok vonult erre csapataival. A császári sereg Csobánc alól vonult Peresztegre, ahol letáborozott. Vonulása közben a labancokat Béri Balog Ádám kurucai üldözték és csipkedték. A brigadéros levele szerint a portya során Türjénél egy kuruc alhadnagy is elesett. A Rabutin-féle hadsereget végül a Marcal mellett Tüskevárnál verték meg egy csatában a kurucok.

230 1710-ben Batyk, de legalábbis a Batthyányiak itteni birtoka még mindig lakatlan, mivel az ekkor készült urbáriumban nem található. Helyette annyi szerepel, hogy 72 hold puszta föld van Batykon. A réteken 6 szekér széna terem. Az urbárium végén megtalálhatók azonban a batyki molnár kötelességei. Ezek teljes egészében azonosak a 17. század közepén szereplőkkel. Adnak 68