Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török–magyar harcok, Batyk pusztulása

Ettől úgy megijedtek, hogy azonnal visszafordultak, csak a nemesapáti molnárt vitték magukkal. Véged és Batyk volt a táborhelye a magyar csapatok, akiket itt szállásoltak el. A katonák ellátása bizonyára nem kevés gondot okozott a falubelieknek. Úgy látszik, hogy a Pölöskei Eördögh István levelében említett magyar hadak a decemberi és januári hónapot is itt töltötték a környéken, Végedet és Batykot használva téli szállásnak. Ebben a korban még csak a legritkább esetekben került sor nagyobb téli hadmozdulatokra, azonban 1641. január 30án éppen egy ilyen, a szokásostól eltérő támadást vezettek a török ellen. Batthyány Ádám főkapitány több végvár csapataival összefogva, több száz főnyi lovas katonával portyára indult. Az erre készülő csapatok közül sokan a környékbeli falvakban vertek tábort. A portya célja a Somogy vármegyei Igal faluban tartott török vásár megsarcolása volt. A végvári vitézeknek a „sokadalom" (vásár) kirablását sikerült végrehajtaniuk, sőt nagyon gazdag zsákmányra is szert tettek. Az általuk összeszedett értékes zsákmány „kótyavetyéjét", azaz árverezését Kiskomár várában tartották meg 1641. április 6án.

204 Ebben az időszakban Szentgrót környékén nagy pestisjárvány is dúlt, ami Hagymássy István szentgróti várkapitány 1641. április 5-én Batthyány Ádámhoz írott leveléből derül ki.

205 Ebben a levélben Hagymássy panaszt tesz Batthyány katonáinak a viselkedése miatt is. Hagymássy kérte Batthyány Ádámot, hogy fegyelmezze meg az embereit. Az eset jól példázza, hogy ezekben az időkben nem csak a törökök, hanem a magyarok sem bántak emberként a jobbágyokkal, mindkét fél képes volt a legsúlyosabb dolgokat is elkövetni a szegény nép ellen. A jobbágyok nem voltak egyik fél katonáitól sem biztonságban, nem fordulhattak védelemért sehova. Nem csak a hadjáratok és erőszakoskodások miatt volt azonban nehéz a jobbágyok élete, hanem a környékbeli várak fenntartása miatt velük végeztetett sok robot is igénybe vette erejüket. 1643. június 4-én Zala vármegye részgyűlést tartott Körmenden. Itt a Berekszói Hagymássy család tagjainak megkeresésére a Szentgrót várának erődítéséhez, a váralja körüli mély védőárokhoz Zalaszeg, Aranyad, Koppány, Kehida, Istvánd, Bezeréd, Gyűrűs és Pakod falvakból házanként egy kézi munkást rendelt közmunkára a vármegye két napra. Ezt a munkát még ugyanabban a hónapban végre is kellett hajtani. Ugyanerre a szolgáltatásra kötelezték még Batyk, Véged. Tűrje, Szentpéter, Gógánfa, Tekenye, Tölvár, Szőlős és Henye Karmacs, Erénye és Hidegkút falvak lakóit valamint ifjabb Sárkány Miklós örököseinek portáit.

206 A következő évben kisebb csata volt a szomszédos Zalabérben. 1644. július 4-én a kanizsai vár török katonasága a béri várat kísérelte meg elfoglalod