Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A türjei prépostság batyki birtokperei

rök ellen. Ennek a taktikának időleges eredményei voltak, hiszen a következő 40 évben nem nagyon hallunk batyki pusztításokról. Az költözés azonban bizonyára a területszerzésre és az adózási helyzet megváltoztatására is irányult. Amiyi azonban bizonyos, hogy nem a törökök pusztították el a régi Batykot, hanem lakó ítélték pusztulásra. A prépost a következőkben sem hagyta annyiban a batykiak áttelepülésének ügyét, tovább vitatkozott és pereskedett. Santich Mátyás kérésére 1643-ban Esterházy Miklós nádor utasítja a veszprémi káptalant, hogy tartson tanúkihallgatást a batyki határok megállapítása, Kis Gergely batyki jobbágy és a Kettősmalom hovatartozása ügyében. A parancs alapján október 29-én Alsótürjén a veszprémi káptalan hites embere, Húsvét Ambrus hahóti apát és Tekenyei Tóth Péter nádori ember jelenlétében vizsgálatot tartottak.

179 A Batykra vonatkozó kérdések a következők: Az a hely ahol Kis Gergely lakik, nem Batik hanem Baghnak hívattatik? Új Batykot, ahol most laknak, Türjéhez tartozott-e és mindenkor Csapó sűrűnek hívták, s Kettősmalomhoz bírták? Kis Gergely mindenkor Türjéhez szolgált? Az a föld amelyet Kis Gergely bír, nem malomhoz tartozott, hanem Chere földnek hívták? A kihallgatott tanúk vallomásai alapján itt is megállapítható, hogy a lakók igyekeztek névben is különbséget tenni a régi falu és az új között. Nemes Eöcsey Gáspár, a türjei vár 80 éves tisztje szerint „...soha Batiknak nem hittak volna azt az helet, ahol Kis Gergely lakik, hanem Új Bagknak. Az Ujbaghk, az kin most laknak, nem Batik, hanem Chapó mellett való sűrűnek és Kettősmalomhoz való volt. Azt is tudja, hogy mióta Kis Gergely oda kin szállt, mind éltig szolgált Türjére. Tudja, hogy az mely földet Kis Gergely bír, nem Malomköz, hanem Csereföldnek hívták. Azt is tudja, hogy az Hosszúban levő föld Mogkhoz aliter Csapóhoz való és mindenkoron minden igazságot Türjéhez adták róla. Tudja, hogy azt a rétet, amelyet Sándor Mihály irtott volna nagy sűrű volt és mind éltéig Sándor rétnek hívták s nem Herandnak és az Kettősmalomközben való nagy rét mellett volt és nagy sűrű volt, és hallotta s tudja azt, hogy mindenkor Türjéhez való volt." Nemes Kerecsenyi György 50 éves türjei tiszt szerint „... Varga Péter házától fogva délről minden Türjéhez való volt. Tudja, hogy a Hosszúban vagy a Csereföldben hat holdat Sitkey jobbágya bírt, de azt nem tudja, hogy miképpen bírta.'''' Osbáth István: Tudja, hogy Kis Gergely földje az előtt is Türjéhez való föld volt, hanem a malomgát töltését cseréltek volna, és arról hívják Csereföldnek. A rétről nem tudja, hogy Herand rétnek hívták volna, hanem mind éltig az Kettős malomhoz való volt, csak hogy Sándor fia irtotta s arról hívják Sándor rétnek. Tóth György azt is tudta, hogy Jiat házhely vagyon, egyik puszta, ötön laknak 38 esztendőtől fogva, mind ide [Türjére] szolgáltak és ugyan maga is szolgáltatta őket." Ehhez Bakos másképp Deák István még hozzátette: „...Kis Gergely mellett fölszélről Molnár 52