Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A türjei prépostság batyki birtokperei

András amely az hármasi malomban lakik, kezdte volna föl az Szombathelyi káptalantól, mivel hogy ők bírták és különben nem is engedtek nekik, hanem hogy ha Hagymássy uraimtól olyan levelet hozzon, hogy ennek utána Türjétől el ne foglalhassák." Hajdú Margit: „Soha sem hallotta, hogy Batiknak, hanem Csapó sűrűnek hívták, és hogy reá szállottak azután nevezték Batiknak." Személyes élményként még hozzáteszi, hogy „...gyermek korában mikor Zala vízében rákászott, ki hág\>án az vízből arra emlékezik, hogy Sándor rétnek hívták, de jobb része erdő volt, és soha nem is hallotta, hogy Her and rétjének hívták" A tanúk között volt Dobos Márton, Balogh Péter 50 éves jobbágya, Somogyi János, Hagymássy János 70 éves jobbágya, Demeter Benedek Hagymássy István 50 éves batyki jobbágya. A tanúkihallgatás kapcsolatban volt a türjei prépostnak ugyanezen időben Dániel János özvegyével, Balogh Katalinnal az említett Kis Gergely jobbágy miatt folyt perével.

180 A per szerint Kis Lázár fiát Kis Gergelyt nem engedték Ó Batykról másképp Puszta Batykról átköltözni Új Batykra másképp Csapóra. Már Santich Mátyás előtt Telekessy prépost is megtiltotta a jobbágyoknak az áttelepedést. A peres anyagból kiderül, hogy Új Batyk vagy másképp Csapó falu a Batyk vagy Csapó azaz Végedi-patak és a Ágas más néven Kánya-patak között feküdt. A perben szó volt a Kettősmalom helyreállításáról is. Megállapították, hogy Kis Lázár és Kis Gergely türjei prépostnak a jobbágy szolgái a mai napig. Az említett időben Kis Gergely, Mod Ferenc, Bors Gyurkó, Szabó Márton, Kis Imre, Posgai házai voltak a türjei prépost földjén Csapón, amelyek a Kettős malomhoz tartoztak. Új Bagknak semmi határa nincsen, minden a régi falu határában van. A pereknek Santich Mátyás megteremtette az anyagi alapjait. 1642. április 9-én Sümeg városában kelt levelében közli, hogy a prépostság birtokainak védelme miatti perek költségeire felvett Pály Mátyás nemestől 66 imperiális tallért, amelynek fejében zálogba adta neki a Mogk (Batyk) nevű puszta határában a Zala vízén lévő Kettős nevű malma hasznának a felét. A kikötés szerint a jövőben a zálogösszeg letétele ellenében a malom hasznának felét bármikor visszaválthassák Santich örökösei Pálytól. Mivel a perek sokba kerültek, ezért 1644. szeptember 10-én Santich Mátyás türjei prépost az új évig haladékot kért Pály Mátyástól, hogy az 1642-ben a prépostság birtokainak védelme miatti perek költségeire felvett 66 tallérból fennmaradt hátralékát 25 tallért visszafizesse. Ennek fejében továbbra is zálogban hagyja a Mogk puszta határában, a Zala vízén lévő Kettős nevű malma hasznának a felét. 8 Miután a perekkel a prépost a jogi helyzetét rendezte, 1644-ben Új Batykra zselléreket telepített. Mindegyik zsellér 6 hold földet kapott, amiért cserébe minden két hétben adtak egy munkást a prépostnak.

182 Ebben az év53