Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Elzálogosítások, osztozkodások, perek

hogy ebben az időben török portyák, magyar, német hadak, kóborló szegénylegények, hajdúk járják a vidéket, teljes a létbizonytalanság, mindennaposak a rablások, gyújtogatások, emberrablások. A 70 Ft. két jobbágy birtokában nagy összegnek számított mindig, ilyen háborús, zavaros időkben pedig kifejezetten nagy összegnek. Összehasonlításul megjegyezhetjük, hogy egy évvel korábban, 1611-ben a szomszédos végeden egy-egy malomkereket 25 Ft-ért zálogosítottak el, tehát ennyi pénzért például a teljes Hármasi malmot zálogba lehetett volna vemii, mindhárom malomkerekével.

167 Nincs elég adatunk, ezért nem tudjuk megállapítani, honnan jutottak hozzá a jobbágyok a kérdéses pénzösszeghez. Esetleg feltételezhető, hogy molnárok voltak valamelyik malomban és így jutottak a nagy összeghez, mivel ez nagy hasznot hozhatott. 1612-ben a vármegyei adószedők az adóösszeírás készítésekor több (meg nem nevezett) nemesnek 1 egész és 2 negyed adózó portáját találtak, amin kívül volt még 1 szabados jobbágy és 4 elhagyott ház is.

168 Talán nem tévedünk sokat, ha a szabados jobbágy személyében az előbb említett Kis Lázárt tételezzük fel, aki pénzben meg tudta fizetni járandóságait. 1614 után hosszú szünet következik be az írásos adatok tekintetében, csak 1631-ből ismert a következő Batykról szóló adat. Nem tudhatjuk, hogy ez a kihagyás milyen okoknak tudható be, de valószínűleg elsősorban a török csapatok állandó zaklatásai miatt visszaesett hiteleshelyi tevékenységnek és a földesurak kevesebb jogi intéznivalójának köszönliető. Nem zárható azonban ki az sem teljesen, hogy Batyk ebben az időben lakatlanná, pusztává vált. Erre is utalhat az első újonnan megjelent adat. A Nagysitkén kelt írásban a Sitkey család nőtagjai és Vas vármegye képviselői egyezkednek egymással. A szakadt és hiányos írásban szó van a Vas és Győr megyei települések mellett a Zala vármegyei Bér és Bozol falvakról valamint Batyk pusztáról.

169 Bizonytalan, hogy itt csak arról van-e szó, hogy a Sitkey család tagjainak batyki része puszta, vagy az egész falu-e a puszta. 1632-ben azonban már világosan faluként szerepel Batyk. December 11-én Fraknó várában kelt Esterházy Miklós nádor oklevele, ebben tudatja a megyével Batthyány Kristóf fia János és Peraeszi Pál panaszát, miszerint Egerallyi Jánossal meg akarnak osztozni a nagyatyjuk után őket közös jogon illető Bozol, Batyk. Pusztapakod, Egyházaspakod falvakban és Csány Mezeje pusztában valamint Bér várában rájuk szállott részekben. A nádor elrendeli a felek megosztását a megyének az említett birtokokban.

170 48