Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A türjei prépostság batyki birtokperei

A türjei prépostság batyki birtokperei A 16. században hunyt el az utolsó premontrei rendű türjei prépost. A század közepén a Hagymássy család tagjai lerombolták a türjei rendházat és a templomot is megrongálták. Ekkor már nem éltek itt szerzetesek sem. Sitkey Mihály türjei prépost halála után a veszprémi püspökök kezére került a közben végvárrá erődített monostor, a 17. század elején kinevezett kezelői voltak a prépostságnak. 1635-ben egy egri egyházmegyéből egy erőskezű pap került a prépostság élére. Santich Mátyás nagy lendülettel kezdett neki a prépostság anyagi és birtokügyeinek rendbetételéhez.

171 Egyik első lépésként a birtokok tulajdonjogi ügyeit akarta rendezni. Ebben az időben megújíttatott és átíratott több középkori oklevelet a prépostság birtokairól, köztük Batykrol is. Mivel a birtok egy részét az elmúlt zavaros időkben idegenek használták és élték, ezért eltiltotta őket a birtokok használatától. 1636. február 20-án Sümegen a megyegyűlésén kelt oklevelükben a zalai alispánok és a szolgabírák bizonyítják, hogy előttük Santich Mátyás türjei prépost eltiltja Pereszteg, Bögöte, Vérkő, Keled, Ötvös, Nyavalád, Dabronc, Óhid, Mihályfalva, Erénye, Tekenye, Tölvár. Szentgrót, Szentpéter, Aranyad, Zalaszeg, Batyk és Véged falvak lakóit, Felső-Türje, Apsa, Hetye, Pötl, Bakfölde és Hagyományfölde pusztáknak használatától.

172 1637. január 24-én a veszprémi káptalan előtt Santich Mátyás panaszt tett Hagymássy István, János és Péter ellen, akik a türjei prépostság védnökségét bírják, egyúttal eltiltja őket a prépostság bírásától. Az okokat részletesen felsorolja egészen az 1500-as évek elejétől, ezek között szerepel, hogy elfoglalták a prépostság batyki házát.

173 Mivel szükség volt a birtokok határainak megállapítására is, ezért több esetben tanúkihallgatásokat tartottak Santich Mátyás kérésére. Ezeken a kihallgatásokon szó volt Batyk határairól is, de szerepel benne sok batyki jobbágy neve is, akiket tanúként hallgattak meg. 1636. december 13-án Homonnai Drugeth János országbíró utasítja a veszprémi káptalant, hogy végezzen tanúkihallgatást Santich Mátyás kérésére, amelyben a türjei birtok határaira vonatkozó kérdéseket tettek fel a tanúknak. A rendeletre három vármegye területéről hívták össze a tanúkat, 1637 márciusában és augusztusában hallgatták ki őket, először 59-et másodszor pedig 72-t.

174 A március 15-ei kihallgatás során egy tanú azt vallotta, hogy a türjei prépostság malma Véged felé, a Batyki patakon van, amely malmot ő még látta forogni. Az augusztus 17-én megtartott kihallgatáson elhangzott vallomások szerint a prépostság batyki birtokához tartozott egy kétkerekű malom is. A birtok határa a bozoli út közepétől az Ágas patakra, innen a Zalára vezet. A Zala folyótól egy keresztút vezet a peresztegi partos úton felül Bögötére, a falu legalsó házának kéménye irányába. Ehhez a végedi jobbá49