Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Birtokügyek a 16. század elején

életben maradt jobbágyok bizonyára más falvakba költözhettek, ahol nagyobb biztonságban érezhették magukat és jobb körülményeket biztosítottak a földesurak a számukra. Birtokügyek a 16. század elején A török pusztítások mellett a földesurak, a magyar nemesek sem kímélték egymást és a jobbágyokat. Alig fél évvel a hadjárat után, 1533 februárjában Béry István kirabolta a batyki Kettősmalmot, amely a türjei prépostság birtokában volt. Béry a malomból elvitette a prépost ott található összes gabonáját, magát a prépostot pedig megfenyegette, hogy betöri a fejét. Márton prépost ezért Ferdinánd király előtt beperelte Béry Istvánt.

95 A rablás közvetlen indítéka valószínűleg abban keresendő, hogy a török csapatok elvitték vagy elpusztíthatták a tenues egy részét is, ami miatt gabonahiány lépett fel. A közvetlen ok mellett szerepet játszhattak korábbi ellentétek is. Egy 1539ben kelt okiratból tudhatjuk meg azt, hogy már 1531 óta egy másik per is folyt Márton türjei prépost és Béry János között Demeter János batyki jobbágy miatt. 1539-ben aztán a kapornaki konvent előtt kijelentették, hogy jó embereik közvetítésével egyezségre jutottak, a perben korábban kiadott okleveleiket érvénytelenítették.

96 A két részre szaladt országban a két király főemberei igyekezetek elfoglalni egymás birtokait. A Szapolyai János király udvarában egyre magasabbra jutó Enyingi Török Bálint - akinek a birtokai jobbára a Dunántúlon feküdtek - a környékbeli nemesek kárára igyekezett növelni birtokait, amihez az ideológiai alapot a pártharcok adták. 1542. július 9-én, a Rendeken tartott megyegyűlésen Zala vármegye hatósága előtt panaszt tett és tiltakozást jelentett be nemes Rajky Gábor saját maga és testvére György nevében Török Bálint és felesége ellen, mert elfoglalták a teljes batyki birtokrészüket és a Pusztapakodon lévő malmukat, ami nagy kárukra volt. A birtokokat a felszólítások ellenére sem adták vissza Török Bálinték.

97 Vakmiikor 1541. augusztus 29-e előtt történhetett ez a hatalmaskodás, ugyanis Buda elfoglalásakor Szulejmán szultán elfogatta Török Bálintot és magával vitte Isztambulba, ahol a Héttoronyban raboskodott egészen 1551-ben bekövetkezett haláláig.

98 Nem csak a Rajky család birtokait foglalta el azonban Török Bálint, hanem más családokét is. Ugyancsak 1542-ben kelt Zala vármegyének az a kiadványa, amelyben bizonyítják, hogy Hetyei Tamás, Csabi Basó András és társaik panaszt emeltek a korábban Török Bálint által elfoglalt Bér kastélyuk és annak tartozékai: Bér, Bozol, Pusztapakod és Egyházaspakod teljes birtokok s részek Batyk, Kisvásárhely, Dabronc, Lak, Bárba, Csáford és Bagota birtokokban valamint Vadkert puszta miatt. A béri castellumot és a birtokokat 31