Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
III. fejezet: Batyk a török korban - Birtokügyek a 16. század elején
most Török Bálint özvegye, Pempflinger Katalin foglalta el és azok birtokából a nevezett panaszokat kikergette." A birtokok elfoglalására valóban sor került, mivel az 1542. évi adóöszszeírásban csak Török Bálint és Rajky István szerepel batyki birtokosként. 100 Az is kiderül a fenti vitákból és hatalmaskodásokból, hogy ekkorra már újabb birtokosai is vannak Batyknak a korábban megismertek mellett. Az 1531-ben említett 30 porta után azonban csak 3 adózóképes portáról tesznek említést, tehát alig tíz év alatt majdnem megszűnt Batyk. 1543-ban a zalai konvent jelentette I. Ferdinánd királynak, hogy Csaby Farkas cseszneki várkapitány - a későbbi béri várkapitánnyal - Démi Répássy Ferenccel együtt csalárd módon elfoglalta a béri várat, a várnagyot és ajtónállókat elkergették, az ott lévő értékeket, hadiszereket és élelmet elszállították. A vár elfoglalása miatt Béry János és Basó András tett panaszt, a zalai konvent az eset kivizsgálása után a feleket perbe idézte a király elé. 101 Mivel a várral együtt annak tartozékait is elfoglalták, így valószínűleg Batykot is bekebelezték. Az erőszakos foglalások ellenére maradt még birtok a Béry család kezén is. 1545-ben ugyanis a kapornaki konvent bizonyítja, hogy előtt Béry János azon kölcsönök fejében, amelyet birtokai visszaszerzésére Basó Andrástól kapott, elzálogosítja részeit Bér várában, valamint Bér, Batyk, Bozol, Egyházaspakod, Pusztapakod, Vadkert, Kisvásárhely, Dabronc, Nyírlak, Bagota és mindkét Csáford falvakban és pusztákban, 700 forint értékben. 102 Az ügylet létre is jött, bár utána hamarosan meghalhatott Basó András, mivel az 1545. évi adóösszeírásban szereplő birtokosok között már csak özvegyét találjuk. Eszerint Batykon Hetyei György, Basó András özvegye, Csaby Farkas és Rajky István birtokolt összesen 11 portát. 103 Ebből adózóképes volt 3 porta, szegény 6 porta, elhagyott pedig 2 porta. Ebben az adóösszeírásban megfigyelhető a jobbágytelkek aprózódása is, mivel már több olyan porta létezik Batykon, amely a korábbi egész jobbágyteleknek csak a fele volt. A pozitívumot az jelenti, hogy a három évvel korábban szinte alig létező falu fejlődésnek indult, új lakók költözhettek Batykra, akik a korábban elhagyott telkek egy részét művelés alá vették. Ez a megindult fejlődés 1548-ra tovább fokozódott, mivel ekkor már összesen 18 lakott jobbágyportája volt a faluban birtokos nemeseknek, Hagymássy Eusztáknak, Hagymássy János özvegyének, Hetyei Györgynek, Káldy Miklósnak, Csaby Farkasnak, Rajky Jánosnak, Béry Jánosnak és Bernátnak valamint Morgay Jánosnak. 104 A porták közül 9 adózóképes, 5 szegény, 4 pedig újonnan épített volt. Ezek az újonnan épített porták bizonyítják, hogy a jobbágyság és a földesurak kezdték kiheverni a korábbi megrázkódtatásokat - még mindig bíztak a jövőben, semmit sem törődtek a török veszéllyel. Az adóösszeírásokban megjelennek a batyki 32
