Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Mohács után

csak maga a pusztítás ténye bizonyos, ami valamikor 1532 augusztusának első napjaiban történhetett. Tehát a Bécs ellen indított szultáni hadjárat hozta Batyk számára az első török pusztítást. A falu felégetésére a bizonyítékot az 1534. évi adólajstrom szolgáltatja. Ekkor Batykon mindösszesen csak 4 adófizető és 4 szegény jobbágyportát írtak össze.

92 A három évvel korábbi 23 lakott portával szemben csak 8 maradt meg a faluban. Ez pedig annyit jelent, hogy nagyon nagy arányú volt a pusztulás, a törökök a falu kétharmadát megsemmisítették. A korábbi 10 adófizető portából csak 4 maradt adózóképes, aim szintén kétharmados veszteséget mutat. A török hadsereg katonái és a sereg mellett portyázó martalóc segédcsapatok a környező falvaknak is komoly károkat okozott. Hasonlítsuk össze az összeírásokban szereplő adataikat a hadjárat előtt és után: helység: hadiárat előtt: had árat után: 1. Szentgrót 1531 83 1534 47 2. Zalavég 1531 49 1534 15 3. Batyk 1531 30 1534 8 3. Tűrje 1531 25 1542 7 4. Bozol 1531 21 1536 puszta 5. Zalabér 1531 14 1548 10 Ezek az adatok is arra utalnak, hogy minden falut értek kisebb-nagyobb pusztítások. A környékbeli települések közül néhányat még az átlagosnál is nagyobb kár ért, Bozolt, Bögötét, és Tilajt teljesen megsemmisítette, pusztává tette a török. A bekövetkezett nagyarányú pusztítást mutatja az is, hogy 1535. július 11-én I. Ferdinánd király azért adott vásártartási engedélyt Tűrjenek és a türjei prépostságnak, hogy a török okozta károkat mielőbb ki tudja heverni.

93 A jelentősebb eredmény nélkül befejezett hadjárat után a törökök kivonultak az országból és néhány évig nem támadtak újra. A mi vidékünket pedig legközelebb csak 1551-52-ben és 1566-ban, Szigetvár eleste és Zrínyi Miklós halála idején érte török támadás. A fenti adatok után elég meglepő, hogy a bekövetkező viszonylag nyugalmasabb húsz éves időszakban Batyk nemhogy fejlődött volna, hanem továbbra is csökkenő tendenciát mutat a falubeli porták száma. Az 1536. évi tavaszi rovásadó összeírásban mindösszesen csak 1 adózóképes jobbágyportát írtak össze, amelynek a tulajdonosa Hagymássy János volt.

94 Nem tudjuk, mik lehettek az okai emiek a további, hosszan tartó hanyatlásnak. Annyi bizonyos, hogy az átvonuló török sereg nem csak anyagi károkat okozott, de katonái nagyon sok embert megöltek, másokat pedig rabságba hurcoltak. Az 30