Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Mohács után

Ha azonban csak a felsorolt hét környékbeli faluban lévő adófizető jobbágyportákat vesszük figyelembe, akkor a következő sorrendet kapjuk eredményül: helvség: adófizető Szentgrót 25 Zalavég 20 Bozol 15 Batyk 10 Tűrje 10 Zalabér 6 Alsó-Türje 3 Batyk a gazdagság szerinti táblázatban csak a negyedik helyre került, Bozol itt megelőzte. A középkorban, de az összeírás készítésének a korában is az volt a törvény, hogy csak azok után a porták után kellett adót fizemi, amelyek egy bizonyos vagyoni szintet elértek, azaz adózóképesek voltak. A nagyon szegény jobbágycsaládokat nem terhelték még külön az adóval, csak a módosabbaknak kellett adózniuk. A 16. század elején a batyki lakott porták közül már majdnem minden második elérte ezt a vagyoni helyzetet, ezzel szemben Szentgróton csak minden harmadik porta után kellett adózni, tehát viszonylag gazdagabbak voltak a falubeli jobbágycsaládok. Török sereg első alkalommal 1532-ben jelent meg a vidéken. Április 25én I. Szulejmán szultán a százezer főnyi hadseregével Isztambulból Bécs vára ellen indult. Szulejmán korábban, 1529-ben egyszer már megkísérelte Bécs bevételét, de akkor a Duna partján vonult fel. Ezúttal a sereg másik útvonalon indult támadásra július 19-én átkelve az eszéki fahídon, a Dél-Dunántúlon, a Dráva folyó vonalán vonulva Kanizsánál lépett Zala megye területére. A török fősereg július 30-án érkezett Kanizsa vára alá, ahonnan a Foglár patak völgyében vezető úton észak felé indult tovább Pölöske és Kapornak várak vonalán. Augusztus 2-án Kapornakon táborozott a sereg, mivel a Zala folyó vízén hidat kellett építeni a számára, 3-án pedig már Kemend és Kám vára alatt járt. Pecsevi török történetíró szerint a szultán vezette fősereg Kapornak várától észak-nyugat fele, a nagyvezír által vezetett előhad pedig egyenesen északnak indult tovább. A két seregrész a Rába folyón Rábahídvégnél kelt át, majd augusztus 10-én megkezdte Kőszeg várának az ostromát, amelyet Jurisics Miklós védett. Mint tudjuk az ostromot több mint két hét eltelte után a török sereg minden eredmény nélkül fejezte be.

91 Nem tudjuk, hogy a nagyvezír serege vagy a körülötte járó portyázok pusztították-e el a falut. 29