Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Mohács után

Ш. fejezet: Batyk a török korban Mohács után A világ történetében Amerika felfedezése (1492) számít a középkor befejezésének, Magyarországon általában a mohácsi csatavesztéstől számítják az újkort. 1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatatéren összecsapott egymással a magyar és a török haderő. Ebben a tragikus következményekkel járó küzdelemben elvérzett a középkori magyar állam, elesett a király és a főurak egy jelentős része. A vesztes csata után az ország két pártra szakadt, egyik oldalon a magyar nemzetiségű királyt akaró és választó nemesek, a másik oldalon pedig Habsburg Ferdinánd ausztriai főherceg hívei álltak. A mohácsi csatát követően az első párt Szapolyai János erdélyi vajdát, a második párt Habsburg Ferdinándot választotta magyar királlyá. Ezzel a megosztottsággal együtt járt a polgárháború és az ország védelmi képességének csökkenése is. A környékbeli nemesek szintén pártokra szakadtak, megoszlottak abban a kérdésben, hogy kit támogassanak. Batyk birtokosai közül egyedül - a Szentgróti család kihalása után a birtokaikat öröklő - a Hagymássy család pártállását ismerjük. A 15. század közepén Hagymássy Kristóf Erdélybe távozott és Szapolyai János király özvegyének, Izabellának a pártjára állt. Ezért 1556. december 19-én Regensburgban I. Ferdinánd király a „hűtlen" Hagymássy Kristóf birtokait elvette és saját híveinek adományozta. A birtokbaiktatásnak azonban Kristóf testvére Euszták ellene mondott, így a birtokok megmaradtak a családban.

87 Batyk és a környékbeli falvak lakói először nem sokat érzékelhettek az ország tragédiájából. Néhány nap múlva bizonyára hallottak az elvesztett mohácsi csatáról, sőt a földesuraik között lehetett olyan is, aki részt vett a csatában, de közvetlenül még nem érintette őket a török megjelenése. Az 1526. augusztus 29-e után előrenyomuló török csapatok csak az ország középső vidékeit, a Duna két partján fekvő területeket pusztították el Győrig. Ezért Mohács után a falu néhány évig még élhette a maga békés életét. Fennmaradt egy 1531-ben készült adóösszeírás, amely még a török pusztítások előtti, középkor végi állapotában mutatja be Batykot és Zala vármegye többi települését. Eszerint Batyk falunak három birtokosa volt. mégpedig Hagymássy János, Béry István és Béry János.

88 (Érdekes, hogy a türjei prépostság sem ebben, sem a későbbi adóösszeírásokban nem szerepel, holott nekik is voltak Batykon birtokaik és jobbágyaik.) A három birtokos összesen 30 portával rendelkezett, aminek csak az egyharmad része, 10 porta volt az 27