Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Csaták, hadjáratok

történt batyki látogatása és ítélethozatala, de itt újra megemlíthetjük. Mivel ebben a minket érdeklő időszakban nagyon ritkán adott ki oklevelet Ilosvai nádor, ezért nem állapítható meg az, hogy honnan érkezett és hova indult tovább Batykról. Annyi bizonyos csak, az április 8-át megelőzően március 14én, Budán állított ki oklevelet, április 8-a után pedig májusban újra Budán van.

81 Jelenlegi ismereteink és az írások alapján Ilosvai Leusták nádor - a régi rend szerint a nádor a király utáni második ember az ország kormányzásában - a legmagasabb rangú személy, akinek batyki látogatásáról írás maradt ránk. 1437-ben meghalt Zsigmond király, utódjává vejét, Albertet választották, aki azonban hamarosan elhalálozott. Albert után az országos rendek Ulászló lengyel királyt választották uralkodónak. I. Ulászló király és Albert özvegyének hívei között polgárháború kezdődött. 1440 júliusa és decembere között Erzsébet királyné emberei elfoglalták az ellenpárt híveinek Vas, Zala és Veszprém vármegyékben lévő várait. I. Ulászló 1441. február vége és május eleje között hadjáratot folytatott ezeknek a váraknak a visszafoglalására. A hadjárat egyik első állomása Pápa városa volt, innen déli irányba továbbindulva, hamarosan elérkezett Zala vánnegyébe. Március 4-én Redneken (Csabrendek) tartózkodott, majd 1441. március 7-én érkezett Végedre (Zalavég), március 9-én pedig már Kernend vára alatt adott ki oklevelet. Végeden keltezte azt az oklevelét, amelyet a február elején kinevezett Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdáknak küldött.

82 A király és hadai tábort vertek Rendeken, Végeden és Kernend vára alatt is. Mivel a katonaságnak élelemre és a lovainak abrakra is szüksége van, valószínű, hogy a Véged szomszédságában lévő Batyknak is hozzá kellett járulni a sereg ellátásához. A királyi sereg Kernend ostroma után Márványkő (Vas vármegye) vára felé vonult tovább.

83 I. Ulászló 144l-es hadjárata sikeres volt, visszafoglalta a volt királyné embereitől az elfoglalt várakat, amelyeket visszaadott a korábbi tulajdonosaiknak. 1490-ben. Mátyás király halálát követően újra polgárháború dúlt az országban. II. Ulászlót választották meg királynak a rendek, de ebbe, mint trónkövetelő Habsburg Miksa római király nem nyugodott bele és beavatkozott a hadaival. Április végén Magyarországra küldte a hadaival Niclas von Salin grófot Pettau-Muraszombat-Rákos-Vasvár útvonalon. 1490. október 4-én személyesen is megindult 16 ezer főnyi seregével. Sopron-SzombathelyVasvár útvonalon vonulva október 25-én értek Gébártra. Innen továbbvonulva 27-én értek Kemendre. 30-án Sümegre, 31-én pedig Rendekre (Csabrendek). Mivel a felsorolt helységekből egyértelmű, hogy az Egerszegről Sümegre vezető útról van szó, amely nagyjából a mai településeken keresztül vezetett, bizonyos, hogy az osztrák sereg átvonult Batykon is. Mivel a sereg még áprilisban durván kifosztotta Vasvárt, 24