Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Birtokügyek a 13–14. században

Mihály a Batyk nevű birtokrészét, melyet Hagymásy Miklóstól visszaváltottak, úgy Barbarának Szelestey Miklós özvegyének, Sárának Monoszlai Meszher Mihálynénak, Orsolyának Deregdi Bemard nejének, Orsolyának Gércei Ákos özvegyének a részeit is 25 forintért Kámoni Istvánnak és nejének Katalinnak elzálogosítják.

62 Az újabb földesurak mellett azonban a már több évszázada itt birtokos Béry család is megőrizte tulajdonát. 1518. augusztus 23-án, Budán kelt oklevelében II. Lajos király közli a kapornaki konventtel Béry János nemes panaszát, miszerint Béry Jánosnak a Zala vármegyei Batyk faluban lévő kúriájához tartozó szántóföldjeit Béry István és fiai Ferenc és László már harmadik éve használják.

,3 Ennek az oklevélnek abból a szempontból is jelentősége van, mert első ízben említ nemesi kúriát Batykon. A falu birtokosai a korábbi időszakban más településen laktak és csak a megbízott tisztségviselőik által kormányozták a falut és szedték be a járandóságaikat a jobbágyoktól. A türjei prépostság szerzetesei a mai türjei templom mellett egykor létezett monostorban, a Szentgróti család tagjai a 13. század elején épített szentgróti várban éltek. A Szentgróti család férfiága a 15. század elejére kihalt, de birtokaikat a beházasodott Hagymássy család vette át, akik szintén Szentgrótról igazgatták azokat.

64 A Béry család tagjai kezdetben, a 13. századtól a mai Nemestemetőben álló lakótornyukban, majd a faluban laktak. 1507. június 3-án, II. Ulászló király Budán kelt oklevelében aztán megengedte Béry Istvánnak, hogy a zalabéri birtokán a saját maga és birtokai védelmére fából és kőből kastélyt, másképp erődítményt (castellum seu fortalitium) emelhessen, amelyet árokkal és falakkal vehet körül, a falakat pedig bástyákkal erősítheti meg.

65 Ekkor építtette fel a Béry család a török korban, egészen a 17. század végéig fennálló várat. Béry János valószínűleg kiszorulhatott az unokatestvére, Béry István által Zalabérben épített várból ezért építtetett magának egy nemesi lakot Batykon. Szinte napra ugyanakkor íródott egy másik oklevél is Batykról, mint a fentebb már említett. Bizonyára valamilyen birtokjogi vonatkozásból András türjei prépost kérésére és bemutatásban 1518. augusztus 25-én kelt oklevelében a vasvári káptalan átírja a zalai konvent 1322. október 13-án kelt oklevelét, amelyben a zalai konvent bizonyítja, hogy előtte Béry Pósa fia Márk és Pósa fia János fia István a Tűrje nemzetségből visszaadják a türjei Szűz Mária egyháznak az általuk jogtalanul elfoglalt birtokokat, többek között Batyk birtokot a Kettős malommal.

66 Talán ugyanúgy elfoglalták a prépostság birtokait is, mint a fenti esetben Béry János birtokait. Egy 1521. február 28-án kelt oklevél szerint Gergely kapornaki apátot perbe idézik, mivel a kapornaki tizedkerület tizedszedőjének kérésére a 19