Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Hatalmaskodások

kallosdi jobbágyai felfeszítették Berekszói Hagymássy László és János jobbágyának Batyki Lénárdnak pincéjének kapuját, hogy az elmaradt dézsma fejében egy hordó bort elvigyenek Kallosdra.

67 A per végén a szentgróti várnagy és az apát békés egyezséget kötött, miszerint a tized lefizetése után a bort visszaadja a jobbágynak. Az oklevél valószínűleg csak egy Batykról származó és így csak a nevében batyki jobbágyról szól. Ezt erősíti a Kehida melletti kallosdi jobbágyok szereplése az ügyben. Ha a jobbágy mégis Batykon lakott, akkor bizonyára csak valamelyik környékbeli hegyen termett boráról lehet szó, mivel Batyk területe teljességgel alkalmatlan a szőlő és bortermelésre. 1526-tól 1529-ig Szentgróti Hagymássy János az embereivel a veszprémi püspökség Szentgróti tizedkéséhez tartozó Bárba, Kisvásárhely, Dabronc, Felső- és Alsótürje, Hetye, Lak és Szentgrót valamint a Novai tizedkéséhez tartozó Batyk, Bozol, Nagy- és Kispakod és Bagota falvakból az egyházat illető terméstizedet a maga számára elfoglaltatta, ezzel mintegy 700 aranyforint kárt okozott.

68 A falvak neveiből megállapítható, hogy Hagymássy János nem idegenek, hanem a saját maga birtokairól és jobbágyaitól az egyháznak járó részt foglalta le. Mivel ezt a részt nem adta át a püspökségnek azt is mondhatjuk, hogy duplán szedte be a járandóságait. Hatalmaskodások Az események ismertetése előtt nézzük meg hatalmaskodás jelentését. Hatalmaskodás alatt az egyik nemes által egy a másik nemes ember személyének, vagyonának illetve jogainak erőszakos megsértését értették, amely kezdetben fej- és jószágvesztéssel járt. Alapesetei voltak a nemes ember házába való erőszakos behatolás, nemesi javak vagy tartozékok erőszakos elfoglalása, nemes ember törvényes ok nélküli letartóztatása, megverése, megsebesítése vagy megölése. Zsigmond király törvényei már különbséget tettek kisebb és nagyobb hatalmaskodások között, ami a büntetések enyhítését is jelentette, a kisebb vétkeseket csak az okozott károk és költségek megtérítésére ítélték. A fej- és jószágvesztés pedig később fejváltsággá enyhült. A kezdeti komoly büntetések ellenére nagyon gyakoriak voltak ezek a kisebbnagyobb hatalmaskodások az egész középkor folyamán, szinte minden nemesi család követett el ilyen tetteket. Az csak a különböző nemesi családok vérmérsékletétől és a hatalomvágyuk mértékétől függött, hogy ezekre milyen gyakran került sor és milyen jellegűek voltak. Batyk birtokosai közül a Szentgróti és Béry család, majd az újonnan megjelenő birtokosok közül a Hagymássy család tagjai is az erőszakosabb, sok hatalmaskodást elkövető nemesek közé tartoztak. Ezeknek a hatalmaskodásoknak a legnagyobb része 20