Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Birtokügyek a 13–14. században

ket elzálogosított a Zala vármegyei Batyk birtokon Óbudai Kálmánnak a ki­rályi gyalogosok kapitányának és családjának. 57 Az ügyletet megújították négy év múlva, mert 1487. június 27-én a budai káptalan átírja a Béry István és Óbudai Kálmán közötti zálogügyekben korábban saját maga által kibo­csátott okleveleket. Mivel ez a portaszám közel áll az 1474-ben a Szentgróti család birtokában lévő 8 és fél portaszámlioz, ezért valószínűleg megállja a helyét az a feltételezés, hogy Batyk harmad része a Béry, harmad része a Szentgróti, harmad része pedig a türjei prépostságé volt. Eszerint pedig Béry István a teljes batyki birtokrészét elzálogosította. 1501-ben újra a türjei prépostságnak lehettek birtokjogi gondja a batyki birtokuk tekintetében, mert a vasvári káptalannal átíratták azt az 1254. októ­ber 17-én kelt saját oklevelét, amelyben IV. Béla király parancsára beiktatta a prépostságot az Ákos özvegye által adományozott batyki birtokrészbe. 58 Mi­vel 1501-ben Béry István és fiai hatalmaskodtak a prépostság - szintén a 13. század közepén a Szentgróti családtól kapott - barlabáshidai birtokán, talán a batyki birtokjogi vitákat akarta megelőzni András prépost az oklevél átíratá­savai. A 16. század elejére újabb birtokosok is megjelentek Batykon, a később Fajszi előnévvel szereplő Ányos család jutott valamilyen módon birtokhoz itt. Mivel rokonságban álltak a Béry családdal, ezért feltehetőleg leányágon kapták a birtokrészüket. Első itteni említésük 1508-ból származik. Ekkor Ányos Ferenc a Bér. Pusztapakod, Batyk, Bozol, Vadkert, Orosztony, Udvar­nok, Pusztamizsér és Kisvásárhely birtokokban lévő jószágai felét vejének, Sárközi Pálnak adta el, s erre II. Ulászlótól királyi megerősítést is nyert. 60 Az ügy folytatása 1511-ből származik. Június 3-án kelt oklevelében a budai káptalan bizonyítja, hogy Fajszi Ányos Ferenc fia Péter kérelmére megálla­pította, hogy a 24. évét már betöltötte. Fajszi Ányos Péter ezek után megerő­sítette azt az ügyletet, amit korábban Fajszi Ányos Ferenc - az ő apja - tett Dobokai Sárközi Pál és felesége Ányos Ágota asszony, az ő nővére javára. A nevezett Ányos Péter és Sárközi Pál egymást testvérré fogadják az alábbi birtokokban: Zala vármegye: Felsőörs, Füred, Bér, Pusztapakod, Pakod, Batyk, Bozol, Vadkert, Orosztony, Udvarnok, Pusztamizsér, Kisvásárhely, Vas vármegye: Kecskéd, Szentmárton, Veszprém vármegye: Fájsz, Vámos, Hidegkút, Lepsény, Esztergár, Fejér vármegye: Mecsér, Balinka, Csór, Szentgyörgy, Zernybakonya, Borsod vármegye: Keresztúr, Kisfalud. 61 A fel­sorolt birtoknevekből kitűnik, hogy nem holmi kisbirtokos nemesi család ke­zébe kerültek a Béry család birtokrészei. Hamarosan még újabb birtokosok kerültek elő, ugyanis 1515-ben kelt oklevelében a vasvári káptalan bizonyítja, hogy előtte Veronika asszony. Széplaki Botka Dávid özvegye és fiai Ferenc, László, Mátyás, Gáspár és IX

Next

/
Thumbnails
Contents