Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
II. fejezet: Batyk középkori története - Birtokügyek a 13–14. században
el. 53 Mivel ugyanezen évben a szomszédos Végeden (Zalavég) Sitkey Bertalan 5 aranyforintért zálogosított el 5 jobbágytelket, megállapítiiato, hogy egy jobbágytelekért 1 aranyforint kölcsönt adtak ebben az időben. 54 Tehát Végedi Bozoki Domonkos, János plébános és a Sárkány családbeliek is egyegy jobbágytelket vettek zálogba. A számokból az is megállapítható, hogy egy-egy jobbágytelekhez a belteleken kívül 4 hold szántóföld járt. Az oklevélben szereplő Hidegkútra járó és Kétútköz nevű dűlőnevek az 1251ben és 1254-ben említett patakok nevein kívül az első földrajzinév említések Batykon. 1469 előtt Béry Boldizsár a szomszédos Végeden (Zalavég) birtokos Sitkey család tagjainak is zálogosított el birtokrészeket Batykon, amire egy hatalmaskodásból derül fény. 1469. március 10-én Pálóczi László országbíró tanúkihallgatást rendel el Sitkey Gotthárd fia János és fiai Jakab, Gotthárd és István valamint Sitkey Antal és név szerint felsorolt társaik panaszára. 55 A panaszok szerint Béry András az apja Béry Boldizsár biztatására a Zala vármegyei Batyk faluban lévő Sitkey Jánosnak elzálogosított részét erővel viszszavette, egy itteni jobbágyát elfogatta és csak 60 forint ellenében engedte szabadon. 1474. december 16-án kelt oklevelükben a Zala vármegyei adószedők tanúsítják, hogy a Mátyás király által kivetett portánként egy aranyforintos hadiadóval a batyki birtokuk után hátralékos maradt a Szentgróti család öszszesen 8 1/2 aranyforinttal. 50 A vármegye felhatalmazást adott az adószedőknek arra. hogy szükség esetén a birtokról hajtsák be a hátralékot. Mivel a hadiadót portánként vetették ki, ezért megállapítiiato tehát, hogy ekkor 8 és 1/2 portájuk volt itt. Mivel azonban amint fentebb láttuk a Béry családnak és a türjei prépostságnak is voltak itt birtokai, ezért nem a teljes falu nagysága a 9 porta. Mivel nem ismerjük a birtokosok tulajdonának egymáshoz viszonyított hányadát, nem állapítható meg a falu valódi nagysága. Ha a batyki birtokok kb. harmadát számítjuk egy-egy birtokosra, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy ekkor 25-30 porta lehetett Batykon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi ház állt a faluban, hanem emiél akár több is lehetett, mivel egy-egy jobbágytelken több jobbágycsalád is lakhatott és lehettek olyan jobbágycsaládok is, akik nem érték el az adóköteles szintet. Ha Batyk portaszámait öszszevetjük az ugyanezen oklevélben szereplő szomszédos Véged (Zalavég) portaszámaival, akkor megállapítható, hogy a két falu nagyjából azonos nagyságú lehetett ekkor, mivel az itt birtokos Sitkeyek ekkor 24 porta után maradtak adósok a hadiadóval. A következő Batykról szóló oklevélben megint csak zálogosításról olvashatunk. Eszerint 1483. január 6-án kelt oklevelében a budai káptalan bizonyítja, hogy előtte megjelent a néhai Béry András fia István és 6 jobbágytel17
