Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Birtokügyek a 13–14. században

Batyk nevű patak.) A falu bizonyára a Türje-Bozol közötti út két oldalán feküdt és egyetlen utcából állt. Mivel a Szentgróti és Béry család tagjai csak a pataktól nyugatra fekvő telkeken osztoztak, ezért nyilvánvalóan a keleti oldalon lévő telkek a türjei prépostság tulajdonában lehettek. A felosztott falurész összesen 13 jobbágytelekből állt, amiből a déli oldali soron volt 6 telek, az északi oldalon pedig 7 telek. A jobbágytelkek közül Szentgróti Miklós mesternek és fiainak 7 telek, Béry Margit asszonynak és fiainak 6 telek jutott, úgy, hogy mindketten kaptak jobbágytelkeket az utca mindkét oldalán. Mivel az oklevél nem a teljes faluról szól és nem tartalmazza a türjei prépostság részeit, ezért nehéz megbecsülni Batyk akkori nagyságát. Ha egyharmadosnak vesszük a birtokosok tulajdoni hányadát, akkor a türjeieknek is legalább 6 jobbágyportájának kellett lennie a patak keleti partján. A porták számát öszszeadva körülbelül 20 jobbágyportára tehetjük Batykot ebben az időben, amihez legalább (minimum 5 főt számolva családonként) 100 lakos tartozhatott. A Szentgróti és Kecskédi családbeliek egyezségével azonban nem szűnt meg a birtokperek folyamata. A birtokok egy részére - valószínűleg szintén leányági leszármazás alapján - a Molnári család tagjai is igényt tartottak. Ennek az ügynek a tárgyalására Batykra érkezett Ilosvai Leusták nádor is. 1393. április 8-án Batykon (in villa Bagk) keltezett oklevelében a nádor utasítja a vasvári káptalant, hogy Molnári Miklós fia Miklóst és Béry (eredetileg Kecskédi) Gáspár fia László fia Mihályt a Batykon a felek és a fogadott bírák között lefolytatott tárgyalások alapján ossza meg a Béry család tagjai által pénzen vett birtokokban, azokban, amelyek a nőágat is megilletik. Ezek a birtokok Pakod másképp Barlabáshida és Kan. Erre a megosztásra hamarosan sor is került. 1393. május 4-én kelt oklevelében a vasvári káptalan az Ilosvai Leusták nádor 1393. április 8-án Batykon kelt oklevelének rendeletéből Molnári Miklós fia Miklóst és Béry Gáspár fia László fia Mihályt megosztatja az elődeik által pénzen vett, vagyis a nőágat más címen megillető jószágokban, Pakod másképp Barlabáshida birtokot és a lakatlan Kan földben és a többi birtokokban.

52 A káptalan oklevele Batykról azt írja. hogy a felek között nem osztatott fel, hanem minthogy a birtokot Béry Mihály apja (Kecskédi) László a maga és a felesége Béry Margit személyében pénzen vette, ezért annak halála után Mihály foglalta el és őt illeti meg teljes jogon. A Kecskédi vagy felvett nevén Béry család tagjai tehát teljes joggal birtokukba vették a környéken a javaikat. Hamarosan pénzügyi gondjaik lehettek, mert egy részét zálogba vetették. Egy 1447-ben kelt oklevélben a vasvári káptalan bizonyítja, hogy előtte Béry Boldizsár a Zala vármegyében lévő Batyk faluban 12 hold földet - 8 holdat a Hidegkútra járó és 4 holdat a Kétútköz dűlőben - Végedi Bozoki Domonkosnak, János tilaji plébánosnak, Sárkány Bálintnak és Domonkos fia Györgynek 3 aranyforintért zálogosít 16