Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - Birtokügyek a 13–14. században

László korábban a vérét is ontotta a király szolgálatában, ezért kérését teljesítette I. Lajos király.

48 A fiúsítás után Kecskédi Gáspár fia László átköltözhetett a zalai birtokokra, mert Csáktornyai Lackfi István familiárisaként 1376-ban és 1387-ben zalai alispánként szerepel.

49 Kecskédi László gyermekei felvették a Béry nevet és ezen a néven szerepelnek egészen a család újabb kihalásáig, a 16. század közepéig. Mivel az 1371-es fiúsításokkal I. Lajos király beavatkozott a Tűrje nemzetségbeli családok öröklési rendjébe, ezért pereskedés kezdődött az öröklésből kizárt Szentgróti család tagjai és a Béry Margit családja között. Érdekes, hogy Drugeth Miklós pohárnokmester családja a felesége fiúsítása ellenére sem szerepel itteni birtokosként és nem is vesz részt a birtokfelosztási perekben. A per első szakaszairól nincsen információnk, csak a végeredményről kapunk tájékoztatást egy oklevélből. 1392. november 25-én, Budán kelt oklevelében Zsigmond király bizonyítja, hogy előtte Szentgróti László fia Miklós mester - kiskorú fia György nevében is -, valamint Kecskédi Gáspár fia László felesége a néhai Béry János fia Miklós leánya Margit s ennek fiai Mihály, Gáspár és Boldizsár fogadott bírák ítélete alapján kiegyezve egymással beszüntetik pereiket s megállapodnak, hogy a vasvári káptalan kiküldöttje előtt Kanizsai Miklós tárnokmester Zala, Vas és Sopron vármegyék ispánja vagy

7 helyette a részükre kiküldött egy-egy királyi ember felosztja közöttük két egyenlő részre Bér, Vadkert, Bozol, Batyk és Tűrje Zala vármegyei birtokaikat, ugyan ez ítéletet hoz Egyházaspakod és Dabronc birtokok, Batyk és Tűrje részbirtokok ügyében a vételükre vonatkozó oklevelek alapján.

41 Kecskédi László felesége és fiai megkapják Béry János fia István béri „locus sessionalis''''-át valamennyi épületével együtt, helyette pedig Szentgróti Miklósnak megfelelő értékű üres földet juttatnak Béren. A felek a birtokosztályt kötelesek a vasvári káptalan előtt Vízkeresztig (1393. január 6.) bevallani s amelyik fél megszegi az egyezséget, az pénzbüntetés és vagyonvesztés terhét vonja magára. A király utasítja a vasvári káptalant, hogy a feleket iktassa be a birtokokba. A felek a peres egyezséget betartva, még a határidő előtt 1393. január 2-án megegyeztek a birtokok felosztásában, a felosztott birtokokba pedig a királyi emberek és a vasvári káptalan lüleles embere beiktatta a feleket.

? A Szentgróti családnak jutott Batyk határában a „Hármas'" nevű malom, Margit asszony és fiai pedig a bozoli malmot kapták. Az oklevél szerint a Hármas malom egy házban őrölt, míg a bozoli malom két házban, ezért a Szentgróti család tagjai évente Vízkeresztkor különböző juttatásokat kaptak a bozoli malomból is. Az oklevél leírja a Batykon felosztott birtokok fekvését is. Eszerint a falu fekvése kelet-nyugat irányú - egy déli és egy északi házsorból áll - és egy patak osztja ketté. (Az oklevél nem adja meg a nevét, csak „bizonyos pataknak" nevezi, de az 1251. évi oklevélből tudjuk, hogy ez a 15