Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az egyház története

Zalavégre mentek, ahol misén vettek részt, Zalavégről Batykra vezetett az út, ahol litánia volt, majd innen visszamentek Zalabérbe, ahol szintén mise volt. A plébános szerint a megtartott körmeneten óriási volt a részvétel. 1940. június 30-án tartotta Batykon az újmiséjét Hosszú József Szombathelyi Egyházmegyei kispap. A tűzoltószertár előtt állt a tábori oltár. A szónok Dr. Géfin Gyula szombathelyi szemináriumi tanár volt. Egy ezüst feszületet kapott Hosszú József az újmiséje emlékére Kovács József zalabéri plébánostól. Az új misés szülei hatalmas sátrakban vendégelték meg a papságot, a rokonokat és a vendégeket. Az egyházi egyesületek közül Batykon is működött a KALOT és a Kalász egyesület. A KALOT a katolikus legényegylet volt, a Kalász pedig a leányok egylete. A KALOT-ról bővebb információk nem állnak rendelkezésre. A Kalász egyesület 1941-ben alakult meg Batykon 29 taggal. 1942-ben tartották meg az egyesület zászlószentelő ünnepségét. 1942 júliusában alapos tatarozást tartottak a batyki templomon. A külső vakolatot teljesen megújították, a toronyra új sisak került, a kórust két pillérrel megnagyobbították, így az orgona asztala is középre kerülhetett, mivel eddig helyhiány miatt a sarokban állt. A tatarozás után Csébi Gál József festőművésszel kifestették a templomot. A plébános visszaemlékezése szerint „nagyon megható volt a batyki hívek áldozatkészsége. Először csak a festésre kértem fedezetet 2200 pengőig. Egymás után kért a képviselőtestület többtöbb munkát, úgy hogy a költségvetés 10.000 pengőre rúgott fel. Még csak abba sem mentek bele, hogy 5 évre elosztva fizessék. «A templom nem lehet adós» mondták. Ki is fizették egy év alatt. Mindkét község túláradó boldogsággal nézte megújított, szép templomát, amikor Lehman Jenő esperes megáldotta az új köntösbe öltözött templomokat" (Ekkor került sor a zalabéri és zalavégi templomok kifestésere is. Mindhárom templomban Csébi Gál József készítette a festményeket. Ezek közül már csak a zalavégi templom festése van meg, mivel Szabó Imre plébános a működési ideje alatt fehérre meszeitette a batyki és a zalabéri templom festményeit, így megsemmisítve azokat.) 1944. július 27-én leszedték a batyki templom tornyából a kisebbik, 1872-ben készült harangot. Mivel nem lehetett a harangot a toronyablakon át ledobni, mert előtte volt a nagyobb harang, ezért összetörve vették le. A harang alsó átmérője 69 cm volt, a Seltenhofer cég készítette Sopronban. Az 1945. március 28-án, nagyszerdán ideért front harcait nem csak a falu. hanem annak temploma is megszenvedte. Délelőtt még erős ágyúzás volt Batyk körül, a melynek során a templom tornyát lesodorták az ágyúlövedékek. A plébános szerint a falon sok puskagolyónyom volt látható, de ekkor sérült meg a templomkertbe Szalay István plébános által 1835-ben állíttatott kereszt is. A templom belsejét szétdúlták és megbecstelenítették, az ottha136