Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az egyház története

gyott silányabb ruhaneműt elvitték. Szerencsére az értékesebb miseruhákat és kelyheket elrejtették, így megmentetve azokat. A háború után a templom tornyát a szétlőtt bádogdarabok felhasználásával ideiglenesen helyreállították, de sokkal alacsonyabb lett, mint korábban, de pótolták a tetőcserép hiányokat is. A hívek zsúfolásig megtöltötték a templomot, mikor a helyreállítás után Kovács József plébános újra megáldotta. Annak ellenére megtelt a templom, hogy a leányok és a fiatalasszonyok nem is voltak ott, mert egy csoport katona megjelenése miatt elbújtak. Az egyházközség a világháború után az országra kényszerített szocializmus ideje alatt is fennmaradt, működött minden nehézség ellenére is. A kommunista faluvezetés válogatott eszközökkel igyekezett megnehezíteni a hívők vallási életét. A szerencsés véletlen folytán fennmaradt batyki Tanács titkos irataiból kiderül, hogy figyelték a templomba járókat, rendszeresen jelentést készítettek a számukról, arról, hogy mint mondott a plébános a misén stb. A hittanra beíratott gyermekek szüleit Takács Ferenc V.B. elnök, a párttitkár és a tanító együttesen próbálta lebeszélni a hitoktatásról. A háború után a hívek helyreállították a templomot, de folyamatosan gondoskodtak később is a karbantartásáról, renoválásról. Az egyházközség jelenleg is működik a falu vallásos lakóinak akaratából. Pendli József templomatya 1998-ban bekövetkezett halála óta Horváth József viseli ezt a tisztséget és intézi az egyház helyi ügyeit. Az újkori Batyk egyetlen papot adott az egyháznak: Hosszú Józsefet. Batykon született 1915. április 15-én. Középiskoláit Szombathelyen végezte a premontreiek gimnáziumában. 1935-ben került a szombathelyi papi szemináriumba, 1940. június 16-án szentelték pappá. 1941-43 között segédlelkész Jánosházán, 1943-45 között káplán és hitoktató volt a visszakerült muravidéki vendek között Bántomyán, illetve Muraszombaton. 1945-ben rövid ideig tábori lelkész, 1946-48 között Csehimindszenten, Vépen és Szombathelyen segédlelkész. 1948-50 között a szombathelyi főplébánián káplán és hitoktató, 1950-59 között plébános Zalaszentgyörgyön. 1959-től lett plébános Becsehelyen, ahol mint tiszteletbeli kanonok és egyúttal, mint az esperesi kerületjegyzője is működik.

381 Befejezésül nézzük az 1700-as évek eleje óta itt is működő zalabéri plébánosok névsorát:

382 1. Szolmotz László (1718-1720) 2. Simonai János (1720-1727) 3.Lenty István (1727-1732) 4.Krizmarics András (1732-1760) 5.Farkas István (1760-1775) 137