Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az egyház története

A 19. század során már nem csak a nagyurak, hanem az egyszerű emberek is állítottak kereszteket az utak mellé fogadalomból vagy valamilyen esemény emlékére. 1841-ben Sípos György végedi lakos a batyki határban, a pinkóczi malomnál állíttatott egy fakeresztet, amelynek a teteje színezett bádog, a Krisztus és a Mária kép pedig színezett és aranyozott bádogból volt. A kereszt 1858-ra nagyon megrongálódott, ezért a plébános helyreállíttatta, fenntartására a Batykon elhalt Halász Éva tett alapítványt 20 forinttal. Ezt az alapítványt 1859. január l-jén foglalta írásba az elhunyt rokona Varga József

379 A 20. század elejére megszaporodtak a keresztállítások Batykon. Ha a faluban lévő út menti keresztek számát környékkel összevetjük, akkor megállapíthatjuk, hogy Batyk messze megelőz minden más falut. Röviden nézzük át, hogy ki és mikor állítatott keresztet. 1901. 08. 22. Varga György a temetői dűlőben állíttatott keresztet. 1905. 08. 08. Németh Károly és neje a házuk előtt állíttatott keresztet. 1907. 08. 15. Perom Sándor a hátszegi dűlőben állíttatott kőkeresztet. 1907. 08. 15. Perom Károly a faluban, saját földjén állíttatott kőkeresztet. 1908. 08. 07. A malomúü dűlőben állíttatott kőkereszt. 1915. 10. 12. Kürnyek Pál felesége a temetői dűlőben állíttatott keresztet. 1916.03.21. Márkus Ignác a háza előtt állíttatott kőkeresztet. 1916. 10. 24. Hosszú Antal kőkeresztet állíttatott meghalt fia emlékére. 1917.03.09. Könnyid Imréné kőkeresztet állíttatott. 1927. 09. 08. Németh Péter a saját földjén kőkeresztet állíttatott. 1938-ban Pendli Erzsébet Szent Vendel szobrot állíttatott fel. A keresztek fenntartására és javítására általában 100 korona alapítvány tettek az állíttatok, de ezek az I. világháború utáni válság során teljesen elértéktelenedetek. Nem csak kereszteket állíttattak a hívek, hanem a templom felszerelésére is áldoztak. 1904. július 5-én Batyk Páduai Szent Antal szobrot hozatott. 1907. március 16-án a templom és a sekrestye is ki lett kövezve, ára 589 korona volt. 1921. augusztus 15-én Marton János Lourdesi Szűz Mária oltárt készíttetett, 3000 korona alapítványt tett le az oltárra és az érte tartandó misére. 1934-ben egy Jézus Szíve szoborral és új oltárszőnyeggel gyarapodott, 1938-ban a Szent Év tiszteletére 4 miseruhát, palástot, 2 ministránsruliát. Kis Szent Terézke szobrot kapott a templom.

380 Amint azt a községtörténeti részben láttuk 1916. augusztus 7-én a hadsereg elvitte a batyki templom tornyából az egyik harangot, ami valamikor a múlt században készült. 1924-ben Baráth Imre zalabéri káplán mozgalmat indított Zalabérben, Batykon és Zalavégen a világháború során elvitt harangok 134