Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az egyház története

templom nem volt, csak egy fa harangláb a tetején vas kereszttel. A haranglábat kb. 50 évvel korábban ismeretlen személy állíttatta. A 18. század közepén összefogott a falu, hogy ne csak egy harangláb álljon a faluban, hanem legyen templomuk is. Nem állnak rendelkezésre a templom építéséről bővebb források, így csak a szűkszavú feljegyzésekre vagyunk utalva. A veszprémi püspökség irataiból annyi derül ki, hogy valószínűleg már 1769-ben megkezdték a templom építését, amit 1771-ben fejeztek be, ez a dátum olvasható a templom tornyán is.

371 A templomról szóló első dokumentum csak hat évvel később, 1777-ben kelt. A felépült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel, ez egyhajós, barokk stílusú építmény, lapos gúlasisakos homlokzati toronnyal, rajta kulcslyukablakkal. Szentélye keletéit, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródik. A berendezési tárgyak közül a barokk szószék (rajta a négy evangélista szobrával és egy magvetőt ábrázoló domborművei), az oltár és a rokokó faragású keretben lévő Szent István királyt ábrázoló oltárkép mindenképpen ebből az időből szánnazik.

372 A templom építése ellenére Batyk továbbra is Zalabér fiókegyháza maradt, nem kapott önálló plébániai rangot. A zalabéri plébános vagy káplánja csak meghatározott ünnepeken mondott misét a templomban, más alkalmakkor a falubelieknek a zalabéri templomba kellett misére menniük. A templom építése idején 642 lakosa volt Batyknak, tanítója pedig 5 gyermeket oktatott. 1835-ben Szalay István zalabéri plébános a saját költségén négy keresztet állíttatott plébániája területén, a zalabéri plébánia mellé, a zalabéri temetőbe, a batyki és a végedi templom mellé. A keresztek karbantartására 20 forint alapítványt hagyott hátra, ebből kellett őket rendben tartani. A kereszteket a híres keszthelyi kőfaragó mester, Kugler Mihály műhelyében készítették. Hasáb alakú alapzaton áll a kereszt, előtte a Fájdalmas Anya alakjával, ami azonban nem egyidős a kereszttel, hanem valószínűleg a II. világháború során megsérült eredeti helyére állított, későbbi munka. Az egyenes szárú kereszten a halott Jézus Krisztus. Az egészet szalagfonatos kerítés veszi körül, anyaga szépen kidolgozott homokkő. A Szalay István által állíttatott keresztek műemlék jellegűek.

373 Található Batykon egy ennél régebbi kereszt is, a Hármasi malom lakóépületével szemben. Ezt a homokkő keresztet az akkori molnár Körmendi Ferenc állíttatta 1814-ben. 1838. május 14-én tartotta vizitációját Szalay István zalabéri plébániáján a veszprémi püspök, jelen volt Gyöngyössy Pál türjei prépost, Laky Pál táblabíró. Szegedy Ferenc ügyvédje, Tárnok Alajos, a Batthyány család szentgróti főszámvevőtisztje a birtokosok nevében. Batyk képviseletében Bolla István jegyző, Szabó Antal, Jakab Ferenc, Rózsa József, Vincze András, Koller György, Varga Péter, Horváth Péter, Bognár Mihály és Perom 131