Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei
osztották az 1000 holdnál nagyobb uradalmi birtokokat, a volt nyilasok és fasiszták birtokait, a kisebb birtokosok 100 holdon felül lévő földeit. Az elvett földekből a volt cselédek, mezőgazdasági napszámosok, törpebirtokosok igényelhettek. A megalakultak a Földosztó Bizottságok. Batykon kiosztásra kerültek a faluban lévő egyházi földek, a zalabéri Neumann Károlyné, Gutmann Edit birtokai. Mivel nem volt elég igénybe vehető földterület, ezért 1945. június 12-én a zalavégi bizottság által az Okolicsányi és Szegedy birtokból átengedett 132 holdat és a Türjétől kapott 32 holdat kiosztották, de még igényeltek Tüskeszentpétertől 41 hold rétet is. 350 A földosztás 1945. szeptember 2l-re zárult le Batykon. Ekkor azonban birtoklevél még nem volt kiosztva az új tulajdonosok között. 351 Az újra fölaprózódott birtokrendszernek szüksége volt tagosításra, hogy a birtokok egy helyre kerüljenek, erre 1948. június 25én került sor. 352 A régi földesurakat a „kommunista' elveknek és az orosz irányításnak megfelelően minden módon üldözték, ami egészen addig tartott, amíg rá nem kényszerültek, hogy minden veszni hagyjanak és külföldre meneküljenek. A földosztás után hamarosan sor került az üzemek államosítására is, amelynek során a faluban lévő malmok is állami tulajdonba kerültek. A helyzet normalizálódása után sor került a háborús bűnösök és a nyilasok felelősségre vonására is. Felállításra kerültek az Igazoló Bizottságok, ahol az igazolás alá vont személyeknek bizonyítani kellett, nem követtek el háborús és népellenes cselekményeket. Az eljárás során 1946. szeptember 30án Zalaszentgróton igazolás alá vontak három batyki lakost is egy földművest, egy cipészt és egy bércséplőt, a falu nyilas pártvezetőjét. A nyilas pártvezető elleni eljárást december 2-án megismételték, mivel talán nem jelent meg a bizottság előtt. 353 A tisztogatások során nem mindig csak a bűnösök lettek félreállítva, hanem ártatlanok is. Ilyen akciónak tekinthetjük, hogy 1945. szeptember 10-én Liptai Jenő járási főjegyző felfüggesztette az állásából Kosa Károly batyki főjegyzőt, de nyugdíjat állapított meg számára. 354 Helyette kinevezte batyki körjegyzővé Adorján Gyula addigi helyettes jegyzőt. Kosa Károly bűne talán csak annyi volt, hogy 1910 óta folyamatosan hivatalban volt és a nyilas rendszer idején is a helyén maradt. Később tovább folyt üldöztetése, 1946 márciusában kitelepítették a faluból is, a Hármasi malomba kellett költöznie. 355 Üldöztetést kellett elszenvednie a háború előtt csendőrként dolgozóknak is. 1945 szeptemberében összeíratták őket, ebből kiderül, hogy 5 volt csendőr lakott Batykon, 1 főtörzsőrmester, 2 őrmester és 2 szakaszvezető. 356 A háború után 13 iparos működött Batykon. Németh József bognár, Fekete Sándor, Laki Gyula, Márkus István cipész, Ható János és Pler Sándor kovács, Bódis Géza és Mázsi Károly kőműves, Zárka János hentes és mészáros. Mészáros Józsefné és Odor Jánosné úri szabó valamint a Keszler Márton 123