Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

féle malom és Sopronyi Imre pinkóczi molnár. Az iparosokat a járási ipartestület különböző adóosztályba sorolta. A mezőgazdaságban dolgozók művelés alá vették a korábban kiosztott földeket is. Az állam azonban a városiak ellátása érdekében egyre nagyobb beszolgáltatásokat és adókat követeltek a parasztoktól. Fennmaradt egy 1947. január 16-án készült jegyzőkönyv, ami a megyei Pénzügyi Igazgatóság rendelete alapján tartott adóbehajtás ellenőrzése során készült. Az irat részletesen ismerteti a búzára vonatkozó beszolgáltatási adatokat. Név szerint szerepelteti a nagyobb hátralékosokat, felsorolja a velük szemben megteendő intézkedéseket, többek között bírósággal és rendőrséggel fenyegeti a gazdákat. 1948-ra a mezőgazdaság ellenőrzése egyre inkább a kommunisták kezébe került. Ennek jegyében május 10-én a zalaszentgróti járás Gazdasági Felügyelője kinevezte Pogacsics Károly Batyk gazdajegyzőjének.

357 Nem sokáig folyhatott azonban a békés termelőmunka az országban, a Szovjetunió által támogatott kommunisták egyre nagyobb teret nyertek a hatalomban. Mint láthattuk a háború után több párt is működött a községben, a Nemzeti Parasztpárt, Kommunista Párt, Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt. Az 1947-es úgynevezett »kék cédulás" választás során a demokratikus pártokat a baloldaliak igyekezetek kiszorítani a hatalomból. 1948ban Rákosi Mátyás vezetésével megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Batykon már 1945-ben megkezdődött a kommunisták szervezkedése. Ebben leginkább Németh János (Francia), Lisztes János és Pogacsics Károly vett részt. A későbbiek folyamán Pogacsics Károly kiszorította a többieket a helyi pártvezetésből és maga vette kézbe a vezetést. (Később a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesi tisztségéig jutott.)

358 Az MDP megalakulása után négy nappal fogadta el az országgyűlés az egyházi iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvényt, azonban már ezt megelőzően megkezdődött az előkészítés. 1948. május 26-án Batykon a járási főjegyző 1835/1948. számú rendelete alapján az iskolák államosításával kapcsolatban megalakult a helyi bizottság, itt jelen volt Kiss László tanító, Pogacsics Károly, Németh Károly (Hosszú), Németh János (Köncöl), Zárka János és Adorján Gyula körjegyző. A Kommunista Párt részéről Lisztes János, a Független Kisgazdapárt részéről Katona Károly, a Nemzeti Parasztpárt részéről Varga Sándor, a Szociáldemokrata Párt részéről Zárka János lettek a bizottságba kinevezett tagok. Hivatalból került a bizottságba Kiss László tanító és Adorján Gyula körjegyző. Az államosítás végrehajtása után sort kerítettek az iskola helyreállítására és felújítására is. Augusztus 25-én tartotta ülését az iskola helyreállítása ügyében alakult Népi Bizottság, ahol jelen volt Pogacsics Károly, Varga Sándor, Németh Károly, Maries László, Pál Ernő valamint Lisztes János községi bíró, Adorján Gyula 124