Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

Varga Sándor, Perom Antal, Németh Károly (Herceg), a Kommunista Párt részéről: Németh János (Francia), Lisztes János, Márkus István, a Kisgazda Párt részéről: Németh Károly (Tóth), Kiss István (Török) Varga József, a Szociáldemokrata Párt részéről: Mázsi Károly, Tóth Ferenc (Gyukli), Ható László és Adorján Gyula batyki segédjegyző, mint jegyzőkönyvvezető. A Nemzeti Bizottság elnökévé egyhangúlag Németh Jánost (Francia) választották meg, tagjai: Maries László, Perom Ferenc, Németh János (Köncöl), Németh Károly (Herceg), Odor Károly, Varga József, Lisztes István, Kiss István (Varga), Ható László, Szőke Gyula és Fekete Sándor. A Nemzeti Bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a községi képviselőtestületi tagok megválasztását illetve az alakuló közgyűlést még a nap folyamán megtartják, a községbírói, elöljárói és a körgyámi tisztség betöltésére a választást megejti.

348 Amint látható, a faluban kezdetben demokratikus alapon szerveződött újjá a közösségi élet. Hasonlóan Magyarország más településeihez, Batykon is megalakultak a demokratikus pártok, amelyek tagsága részt vett a falu vezetésében, bár a kommunisták már ekkor kezdtek hatalomra törni. A megalakulása után folyamatosan működött a batyki Nemzeti Bizottság. 1946. január 26-án a körjegyzői hivatalban tartotta együttes ülését a községi képviselőtestülettel. Jelen voltak: Németh János elnök, Odor Károly, Németh Károly (Herceg), Varga József, Lisztes János, Perom Ferenc, Sziva Károly bíró. Tulok Ernő, Török István, Szilasi Károly, Németh János (Köncöl), Pogacsics Károly, Szilasi József és Kiss István (Török), Adorján Gyula helyettes körjegyző. Németh János „ismerteti a Hármasi malom igénybevételének lehetőségét a község részére és kéri a megjelenteket, hogy hozzanak e tárgyban határozatot. Előadja, hogy van rendelkezés a szóban forgó malom községesítésére. Tekintettel arra, hogy a község szegény, számottevő vagyonnal nem rendelkezik, javasolja a malomra az igénylés bejelentését, illetve az ez irányú határozat meghozását." A gyűlés elfogadta a határozati javaslatot. Az 1946. március 21-én tartott együttes ülésen a tárgy lakás biztosítása volt a batyki Magyar Állami Rendőrség részére. Németh János előadta, hogy a rendőrség megkereste azzal, hogy a Rendőrség részére a község megfelelő lakást biztosítson a jelenlegi helyett. A rendőrkapitányság javaslata szerint a felfüggesztett körjegyzőt, Kosa Károlyt költöztessék a rendőrlakásba, a helyettes jegyző Adorján Gyula költözzön a jegyzői lakásba, az ő lakását pedig foglalja el a rendőr. A gyűlés határozata: Kosa Károly felfüggesztett körjegyzőt a jegyzői lakásból kitelepítik a Hármasi malomhoz, a helyét pedig a rendőrség foglalja el. A végrehajtást a rendőrségre bízták.

349 Még a Dunántúl felszabadulása előtt hozta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 600/1945. számú rendeletét a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáróF. Ennek során elvették és ki122