Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

nek megígérték, hogy ha a közutakon hófúvások keletkeznének, azokat eltávolítják a közlekedés zavartalanságának biztosítására.

329 Egyre több munkásra volt szüksége a nyilasoknak az erődítmények és védelmi vonalak építéséhez, akik a németek oldalán végsőkig harcolni akartak. 1945. február 7-én kelt levelében a 641. Ideiglenes Honvéd Munkavezető Törzsparancsnokság a honvédelmi munkások igénybevétele ügyében intézkedik. Felszólítják a jegyzőt, hogy az Okolicsányi Viktor Zalavég újmajori gazdaságából kijelölt munkásokat eskesse fel és jelentse ennek megtörténtét. Közlik, hogy kérjenek Okolicsányitól megbízottat, akit pótlólag vegyenek fel a listára és eskessék fel őt is! (Tehát jogtalanul és kényszerből egy plusz ember is felesketésre került) A rendelet alapján 1945. február 17-én Kosa Károly eskütételre berendelte a kijelölt 7 batyki és zalavégi lakost.

330 A levél végén fenyegetés és a szokásos formula: ,,/Ш nem jelenik meg, azonnal bevonultatom! Kitartás! Éljen Szálasi!" Érdekes, hogy a listán szerepel az 1899-ben született batyki Bognár József is, aki ekkor a falu nyilas pártvezetője volt. Ő azonban nem vette át az idézést és nem is tett esküt. Magatartása rávilágít a nyilasok hozzáállására, minden embert a frontra küldtek volna, maguk azonban biztonságos távolban akartak maradni az ellenségtől. Mivel minden férfira szüksége volt a nyilasoknak a fronton, ezért folyamatosan újabb és újabb jogcímen igyekeztek embereket bevonultatni. Zalaszentgróti járási Leventeparancsnokság 1945. január 30-án adott ki parancsot a bevonulási hirdetményekre be nem vonult illetve visszahagyott leventék névsorának összeállítása végett. A február 19-én Kosa Károly által összeállított listán 12 név szerepel, 1924-28 között született fiatalok. Köztük öt nyilas pártszolgálatos, 3 erdőmunkás, 2 leszerelt, beteg katona, 1 molnársegéd. 1 állomásépítési fuvaros szerepel.

331 Ekkor készítették fel a 17 év alatti leventéket arra, hogy szükség esetén a Német Birodalomba kitelepítsék őket, ahol kiképzést kaptak volna a harcra. A kitelepítésre közvetlenül a front érkezése előtt, március végén került sor, azonban a terv csak részlegesen lett végrehajtva. A helyzet súlyosbodásával újra alakították a már korábban alakult Közellátási Bizottságot. 1945. február 20-án a körjegyzőjelenti, hogy a bizottságot a Nyilaskeresztes párt községi pártvezetőjével és a községi bíróval egyeztetve a következőkkel kívánja újjáalakítani: elnök: Tóth Ferenc községi bíró, tagok: Bognár József községi nyilas pártvezető, Tóth István (Döme), idős Varga Géza, ifj. Döklen József, Pál Lajos, alsó Pál Géza, Tulok Ernő, Takács József, Rózsa József (Döme), Németh János (Francia), Németh János (Köncöl), Kóbor Gyula kisbirtokosok.

332 A nyilas uralom és a német megszállás idején gyilkosságokat is követtek el Batykon. Ezek előzményeihez tartozik, hogy 1944. október 23-án 116