Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

Beregfy nyilas honvédelmi miniszter egyezményt írt alá a németekkel a majdan Waffen-SS kötelékbe tartozó 25. SS. „Hunyadi" gránátos hadosztály felállításáról, ahova önként jelentkezőket vártak. A toborzásról szóló rendelet november 20-án érkezett meg Batykra, amit Kosa körjegyző november 22-től január 20-ig többször közzétetetett. A jelentkezésnél az 1927-ben születetteket (17 évesek) is figyelembe vették szülői engedéllyel.

333 Az alakulatba Batykról, Zalavégről, Zalabérből és környék más falvaiból is jelentkeztek önkéntesek, később már szolgáló katonákat is ide vezényeltek át. A 25. SS. „Hunyadi" páncélgránátos-hadosztály egyik újonc zászlóalja 1944. november végén érkezett Zalabérbe. A távozásuk előtti napon, december 6-án éjfélkor a batyki Hármasi malomban pár „Hunyadista" S S-katona lemészárolt három, a zalabéri kastélyban elszállásolt lengyelt, név szerint Moszczencsky Tádé alezredest. Hajdúk Tádé mérnök hadnagyot és Czeluszniak Vince közkatonát. Holttesteiket a malmon alul a Zala folyóba dobták és a jegyző szerint „itt ez ideig [1945. 08. 18.] nem kerültek elő". A plébános nyomozására és közbenjárására sem adták ki a gyilkosokat a parancsnokok.

334 1945 elején újabb gyilkosságokat követtek el a környéken maradt „Hunyadisták". Batyk községben a legyilkolták Groczhowszky József káplár, Baran András és Florek András lengyel származású közkatonákat, holttestüket részben Batykon temették el, részben a Zala folyóba dobták. A gyilkosságok talán az 1944 októberében Zalaszentgrótra érkezett, „újvidéki hóhérnak" nevezett Zöldi Márton csendőr majd SS-százados hatására történtek, aki személyesen irányította a „Hunyadisták" kiképzését.

335 A batyki jegyző szerint a községi temetőben van eltemetve egy lengyel férfi holtteste, a Zala folyó községen áthaladó szakaszából dobta ki a víz a partra. Nevét, személyi adatait, halálának okát nem lehetett megállapítani, temetése 1945 elején történt. A bűnügyben 1948. október 24-én a szombathelyi Népügyészség indított pert, de tájékoztatást kértek a batyki elöljáróságtól is.

336 1944. november végén eljutott a környékre a hír, hogy az oroszok a Balaton déli oldalán Sármellékig jutottak, már idehallatszott az ágyúzás is. A részben elkészült és megerősített Zsuzsanna-vonalat 1945. március végén, Húsvét nagyhetében érte el a front. A zalabéri plébános krónikája szerint nagyhéten „vad csordákban vonult keresztül a szövetségesek elől futó katonaság" a falvakon. A Zalabér-Sárvár vasútvonalat ekkor már nem használták, a katonai szállításokat akadályozó, menekülő civil lakosság holmijait tartalmazó vagonokat ide tolták félre. A március 27-ről 28-ra virradó éjszakán a német és magyar katonaság mindenütt visszavonult a támadók elől Zsuzsannavonalbeli állásaiba. Már korábban a környékre érkezett a magyar „Szent László" gyaloghadosztály parancsnoksága, akik irodájukat Zalavégen rendezték be. A Vasvár-Zalavég között kiépített védelmi állásokat elsősorban a 117