Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei
A Hitleri Németország katonai vezetése az ellenállás szervezése során a védelemi tervekben szerepet szánt a környéknek is. A szomszédos Zalavég az egyik végpontja lett a Harmadik Birodalom utolsó magyarországi védővonalának, a Zsuzsanna-vonalnak. (Utána már csak a megerősített országhatár, az ún. Birodalmi védőállás állt a szovjet támadás útjában.) A német Szárazföldi Haderők Főparancsnoksága 1944. szeptember 22-én adta ki parancsát a védővonal kiépítésére, ami után a magyar és német utász és műszaki csapatok katonái megkezdték a munkát. A Zsuzsanna-vonal a Rába folyó bal partján húzódott Győrtől Vasváron át Körmendig. A Vasváron kiépített hídfőállástól egy reteszállás húzódott Zalavégen át a Zala folyóig, aminek fő feladata, a támadó szovjet csapatok útjának lezárása volt a Rába és a Zala folyók közti területen. Zalavég és Batyk körzetében különösebben nagy erődítési munkálatok nem folytak, azonban lövészárkokat ástak. A reteszállás zalavégi részén a magyar Erődítési Parancsnokság repülőtér építő százada egy szükségrepteret is épített. A munkákhoz mindenütt igénybe vették a helyi, civil lakosság munkaerejét is. 1944 októberében egy kaposvári magyar katonai alakulat, egy század érkezett Batykra, a már itt lévő német alakulatok mellé beszállásolva a falu házaiba. 328 A falu házaiban a németek laktak, a magyar katonák és a helybeliek leginkább az istállóban aludhattak. (így járt a visszaemlékező Jeli József is - aki a Fő utca 20. számú házába Takács János gyermekei házába, Takács Gézához és Irmához lett beszállásolva - a német katonák miatt nekik is az istállóban kellett meghúzniuk magukat.) A németek és az időközben hatalomra került nyilasok elvették és elhajtották a falubeleik állatait is. A front közeledése miatt Batykon is rendkívüli állapot és kijárási tilalom volt érvényben, őrjáratok jártak az utcákon, engedély nélkül nem lehetett elhagyni a falut. Érvényben volt a már 1942-ben elrendelt elsötétítés is. Az emlékezések szerint az emberek ekkorra már tisztában voltak azzal, hogy a németek a háborút elveszítették. Ahogy a szovjet csapatok a Dunántúha léptek, úgy nőtt a falvakban az áünenő forgalom, az utak tele voltak visszavonuló német és magyar katonai alakulatokkal és menekülő civilekkel. Mivel Batyk éppen egy kelet-nyugat irányú főúton fekszik, ezért itt rendkívüli módon megnőtt a forgalom. Keletről menekülők és katonai alakultok érkeztek, de katonai alakulatok vonultak az ellenkező irányba is. Mivel beköszöntött a tél, fontos lett az utak járhatóságának biztosítása is. 1945 januárjában a járási főszolgabíró rendeletet adott ki az utak hófúvás elleni védelméről, január 26-án Kosa Károly jelentette, hogy Batykon néhány helyen esetleg szükség lenne hóvédművek készítésére, azonban a szükséges anyagokat az anyaghiány miatt nem lehet beszerezni. A vasvári német katonai parancsnok már két ízben járt Batykon az ügyben, aki115
