Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

Bombázás nem érte a szomszédos zalabéri és türjei állomásokat, de vadászgépek több alkalommal is végig géppuskázták a zalabéri állomást. Ilyen eset történt augusztus 22-én és októberben is. November 20-án Sárvár és Zalabér vasútállomások közelében a nyílt vonalon támadtak meg vonatokat vadászgépek, ennek során 3 mozdonyt kilőttek.

322 Az első menekültek még 1940-ben érkeztek a környékre, a német támadás elől menekült lengyel tisztek és közkatonák egy csoportját szállásolták el a tulajdonosaitól elvett zalabéri Gutmann kastélyban. Összesen 100 tiszt és 25 közkatona érkezett a kastélyba. Ahogy a front közeledett az országhatárokhoz, úgy nőtt a menekültek száma. 1944. május 3-i levelében Kosa Károly körjegyző jelentette, hogy Batykra 17, Zalavégre 33 menekült érkezett az előző időszakban. Ez a szám később állandósult, mert az 1944. december 1jén készült jelentés szerint Batykra 18, Zalavégre 39 menekült érkezett.

323 1944 őszén lett Batykra telepítve egy lengyel internálótábori részleg, körülbelül 80-90 ember, akiket 1945. január vagy február havában elszállítottak Fertőszentmiklósra.

324 A menekültek egy része ideiglenesen le is telepedett a faluban. 1945. január 8-án kelt levelében a járási főszolgabíró tudatja a jegyzővel, hogy az internáltakkal érkezett, szintén lengyel báró Aywas Tadeusné lakhatási engedélyt kért Batykon. Kosa Károly január 16-án kelt levelében megadta az ideiglenes tartózkodási engedélyt báró Aywas Tadeusné és családja részére.

325 A hölgy 1945 júniusában utazott vissza Budapesten keresztül hazájába. Az 1944^5-ben Batykra érkezett menekültek nagy része a délvidéki, bácskai Óbecséről és környékéről jött - többségük vasutas volt, akik hozták magukkal a családjukat is. A közvetlenül a front előtt érkező, oroszok elől menekülők már nem álltak meg a faluban, legfeljebb rövid pihenőt tartottak. A háború elhúzódásával egyre nagyobb szüksége volt az iparnak nyersanyagokra, ennek során - hasonlóan az I. világháborúban alkalmazott módszerhez - begyűjtötték a harangokat is. Az Iparügyi miniszter rendeletére 1944. július 27-én leszedték a batyki templom tornyából a kisebbik, 1872-ben készült harangot. Mivel nem lehetett az ablakon át ledobni, mert előtte volt a nagyobbik harang, ezért összetörve vették le.

326 A háború nem csak az iparban, hanem a lakosság ellátásában is nehézségeket okozott. Ennek enyhítésére szervezték meg a közellátási bizottságokat. 1944. szeptember 23-án kelt levelében Kosa Károly jegyző értesítette Mészáros József, Varga Károly, Szilassi Károly, Sziva Károly, Heri János, Perom Károly, Szilasi József, Varga József, Vincze Lajos, Laki Gyula, Mészáros Károly, Lisztes János batyki lakosokat, hogy a főszolgabíró őket nevezte ki a Községi Közellátási Bizott, . . , -J77 sag tagjaivá. 114