Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

Tóth Ferenc végezte el. A megye 1909. július 28-án hagyta jóvá a hozzá benyújtott szabályzatot.

309 A 20. század eleji, később boldog békeéveknek nevezett időszakban lassú, fokozatos fejlődés jellemezte Batykot. Nem mindenki volt gazdag ebben az időben sem, ezért voltak olyanok is, akik idegen földön keresve a boldogulást, kivándoroltak Amerikába. (Ilyen volt a század 30-as éveiben hazatért Laki Gyula is, aki a templom orgonáját készíttette.) Ebben az időszakban folytatódtak a vasútépítések, a 20. század elején számos vasútvonal építését tervezték. Terveket dolgoztak ki a Türje-Sárvár-Felsőpulya (ma Oberpullendorf), a Türje-Rum, a Türje-Porpác vasútvonalak megépítésére. Azonban 1911. április 27-én a MÁV és az Sopron-Vas-Zala Vármegyei Helyiérdekű Vasúttársaság (SVZHÉV) a Zalabér-Sárvár-Hegyfalu-Bük-Felsőlászló-Kőszeg közötti vasút megépítését határozta el. Az építési munkálatok megkezdésére 1912. október 29-én került sor. A Közlekedési Miniszter az engedélyokmányt 1913. augusztus 8-án adta ki a Dunántúli HEV részére. A vasút építésébe fektetendő tőkét 12,5 millió koronában állapították meg, a DHEV pedig kötetezettséget vállalt, hogy két éven belül elkészítteti a vasutat és azt gőzvontatásra berendezi. 1913. november 5-6-án volt a műszaki átadás, majd november 8-án aztán fényes ünnepségek keretében hivatalosan is megnyitották a vasutat. Az első építési tervekben nem szerepelt, de később megépítették Batyk vasútállomását is Csapón, a Zalavégre vezető út mellett. Itt egy rakodóvágány is épült, amely lehetővé tette a vasúti teherforgalmat. Hamar véget értek azonban a békés évek, mind feszültebbé vált az európai helyzet, Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolását követően pedig 1914. július 28-án kitört az első világháború. Batyk fiataljai közül is sokan kerültek a különböző frontokra, a fénykorát élő, 980 lakosú falutól 36 hősi halottat követelt a háború. Ennél azonban sokkal többen szolgáltak a hadseregben, de ők egészségesen vagy sebesülések árán élték túl a harcokat. A harcok közvetlenül nem érintették a falut, de a hadsereg részéről sor került különböző rekvirálásokra. A katonák előzetes értesítés után 1916. augusztus 7-én elvitték a batyki templom tornyából az egyik harangot, ami valamikor a múlt században készült.

310 A vesztes háború után széthulló Osztrák-Magyar Monarchiában bizonytalanság és elégedetlenség valamint a legnagyobb szegénység uralkodott. A háború hatásaként Magyarország is széthullott, nemzetiségi területei elszakadtak az anyaországtól. A frontokról hazatérő katonák egy része magával hozta az oroszországi forradalom hírét is. A magyarországi politikai forrongás közepette 1918. október 28-án kirobbant az un. Őszirózsás forradalom, majd a 1919. március 21-én a szocialista forradalom, amit orosz mintára a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása követett. A forradalom hatása a 108