Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

környéket is elérte. A faluban is működhetett a kommunista direktórium, bár erről írásos adatok nem maradtak fenn. A szegényebb emberek közül többen lettek vörös katonák. 1919-ben a megnyitott zalabéri Gutmann kastély kertjében tartották a május elsejei ünnepséget. A díszvendégek Nyisztor György kormánybiztos és Hamburger Jenő voltak. Nyisztor a beszédében a papokat és az apácákat szidta, de megemlékezett arról is, hogy őt évekkel ezelőtt a batykiak megverték. Erre egy Benkő nevű batyki vasúti munkás csillapította, hogy ne erről beszéljen, hanem a szocializmusról. A batykiak azonban neszét vették a dolognak, az ünnepség után a falu végén megverték és kikísérték Nyisztort az állomásra, hogy a vonat mielőbb vigye el a vidékről is. 1919 őszére már nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunisták sem tudják megoldani a megcsonkított ország problémáit. A belső és külső nyomás hatására augusztus 3-án, 133 nap után végleg elbukott a kommunista rendszer és Horthy Miklós került hatalomra. 1919. augusztus 26-án éjjel Zalabérben - és talán a környéken - katonák és helyi fiatalok megtámadták a zsidókat, az ablakaikat beverték, és más károkat is csináltak. (A kirobbantó okról nem írt a plébános semmit.)

311 Nincs információnk arról, hogy a kommunisták a 133 nap alatt valamilyen súlyosabb bűnt követtek volna el a környéken, bár gyakran erőszakos eszközöket alkalmaztak, arról sem maradt femi semmilyen adat, hogy valakit súlyosabb megtorlás ért volna a forradalom alatti cselekedeteiért. 1922. október 23-i számában azonban a „Bécsi Magyar Újság" a „Hadjárat a magyar földmunkásság ellen" című cikkében azt írta, hogy 25 embert tartóztattak le Zalaszentgrót környékén, így Batykon is. Tény, hogy a Hármasi, Keszler-féle malomban tartóztatták le Hadik Imre zalaszentgróti lakost.

312 A lezajlott események után hamarosan kezdett normalizálódni a helyzet, magukhoz tértek a községek is. 1920-ra Batyk elérte az eddigi legnagyobb lélekszámot, 1088 fő élt a népszámláláskor a faluban. Az 1925-ös közigazgatási mutató szerint 1 kocsma, 2 vegyeskereskedés és a „Hangya Fogyasztási Szövetkeze f működött a faluban, iparos tevékenységet folytatott 5 cipész, 1 szabó. 2 kőműves és 1 bognár. A községre 3.075,42 korona földadót, 953,15 korona háziadót, 870,11 korona vagyon és jövedelemadót vetettek ki. A falu jövedelme ezeken kívül a bor- és húsfogyasztási adóból, az ipardíjból és az italmérési illetékből állt. A század elején Batyk és Zalavég kivált a Zalabéri körjegyzőségből, közösen létrehozva a Batyki körjegyzőséget. Ennek a vezetője 1910-től 1945-ig Kosa Károly jegyző volt, 1925-től 1936-ig Szilassy Károly, 1936-tól 1945-ig Adorján Gyula volt a segédjegyzője. 1923. július l-jétől a falu kivált a zalabéri anyakönyvi kerületből is, helyette a Batyki anyakönyvi kerület lett felállítva. 109