Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Közigazgatás az 1850-es évektől

Megszaporodtak a betöréses lopások. Kohn Sándor boltját többször meglátogatták illetéktelenek: ruhát és apróbb tárgyakat loptak el 300 Ft értékben. A legelőről három szép ló tűnt el.

8 A terménylopások szintén nagy kárt okoztak a lakosságnak. Kiderült, hogy a büntetés nem elég visszatartó erő, ezért a megelőzéshez folyamodtak, megszervezték a mezei rendőrséget Pacsán 2, Igricén és Tüttösben l-l fővel,

9 és létrehozták az éjjeli figyelőszolgálatot is. Bakterok járták az utcákat, ügyelve a rendre és a nyugalomra. Igaz, ez utóbbi sem ment eleinte zökkenő nélkül, mert megesett, hogy egyikük szokásos éjjeli kőrútján találkozott egy vargalegénnyel, számon kérte, hogy mit keres éjnek idején az utcán, mire a „legény a baktert pofonütötte."

10 Az esetnek híre ment, és a bakterok egyik faluban sem akarták megújítani szolgálatukat. A közigazgatás gondjai fokozódtak, ügyei bonyolultabbá váltak. A tüttösiek panaszt tettek, hogy N. Juli izraelita lány engedély nélkül telepedett le náluk, de ugyanezt megtette egy T.Lina nevű megejtett lány is. A falu féltve őrizte közösségét, nehezen tűrte meg az idegeneket. A lakók felháborodására a jegyző azt kérte a szolgabírói hivataltól, hogy az illetéktelen letelepülőket lakóhelyükre kísértesse vissza. Ez meg is történt.

11 Nyugtalanító volt, hogy a hivatal háza táján sem volt rendben minden. Gyakori volt a bizalmatlanság és féltékenység a tisztviselők között, ezért aztán nem volt mindig kellő tekintélyük. Megtörtént, hogy a segédbíró feljelentette a főnőkét, a főszolgabírót, aki beosztottja tudta nélkül eltávozott, és elzárta előle a „festékes pecsétet". így fakadt ki a beosztott: „...ha az továbbra is így menend, hova jut a hivatal, azt nem tudom."

12 A bizalmatlanságra jellemző másik esetben a főszolgabíró egy alkalommal hazafelé tartván egyik díjnokával, az adóhivatalban gyertyavilágot látott. Berohant, és azt látta, hogy a pénz őrzésével megbízott őrt éppen itatta az ellenőr, aki azzal magyarázta tettét, hogy megszánta őket, miután kint nagyon hideg volt, ezért behívta, majd egy kis lélekmelegítővel megkínálta a két fagyoskodó férfiút, akik hamarosan be is rúgtak. A főszolgabíróban felébredt a gyanú, hogy az ellenőr azért itatta le az őröket, hogy megszerezhesse a pénzt, erre azonban ő váratlan megérkezése miatt nem kerülhetett sor. Feltevésével nem is hozakodott elő, mert azt bizonyítani nem tudta volna.

13 M. János hivatali segéd is hiába kapott szép ruhát, hiába esküdött, a hivatalban gorombán szólt, elöljáróival tiszteletlenül viselkedett, ezért beidézték kihallgatásra, azonban semmilyen felszólításra és fenyegetésre nem volt hajlandó ott megjelenni, ezért csendőrökkel fogatták el. Gorombaságát erős felindultságával magyarázta, ami abból fakadt, hogy úgy érezte, el akarják venni a kenyerét, majd így szólt: „ ezért engem föl nem akaszthatnak, és nyalni, falni, kezet csókolni nem tudok, arra nem tanított meg a császár." 89