Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Közigazgatás az 1850-es évektől

keletje nem volt, inkább bort mért, ami fogyott is rendesen. Most csak éppen azért árult húst mert a csordás borjának a lábát a bika eltörte, és le kellett vágni. A jegyzőkönyvben megjegyezték róla. hogy „írni és olvasni zsidóul tud."

16 A századfordulóra kialakult a községben egy sajátos munkamegosztás: az izraeliták szinte kizárólag kereskedelemben, vendéglátásban és kapcsolódó szakmákban (pék, hentes) dolgoztak, az összes többi feladatot a keresztény lakosság látta el. A lakosság ezt természetesnek vette; semmilyen feljegyzés nem maradt fönn arról, hogy emiatt ellentétek lettek volna a faluban. Erre később sem került sor, s még akkor is csak egyedi esetek fordultak elő, amikor a vallási ellentéteket mesterségesen szították. Az izraeliták zárt közösséget alkottak, csak a 20. században kezdtek el kikeresztelkedni, és akkor már elvétve házassági kapcsolatokat is létesítettek katolikusokkal. Jegyzetek: Lex. 172. (A nem nemes népesség 9 Fszb. kig. 27./1858. összeírása katonai célra.) 10 Fszb. kig. 1991./1855 Szekfü 1989. 319. 11 Bogdán 1991. 418. Fszb. kig. 90./1856. 12 Fszb. kig. 2026./1856 Fszb. kig. 125./1855. 13 Fszb. kig. 2496./1860 Fszb. kig. 26./1855. 14 Fszb. kig. 3554./1859 Fszb. kig. 606./1855. 15 Fszb. kig. 3350./1859 Fszb. kig. 908./1858. 16 Fszb. kig. 1854./1859 Fszb. kig. 821./1858. Közigazgatás az 1850-cs évektől A szabadságharc leverése után a Habsburgok elérkezettnek látták az időt, hogy megteremtsék régóta áhított egységes birodalmukat, és hazánkat kezdték annak részeként kezelni. A birodalom sajátosságait az igazságszolgáltatás, a közigazgatás terén is igyekeztek átültetni Magyarországra. Az országban uralkodó temetői csendbe még belehallgattak, hangulatjelentéseket kértek az újonnan alakuló hivatali szervezetek alkalmazottaitól. Pacsáról a szolgabíró az alábbiakat jelentette 1854-ben: „hangulatról alázatosan jelentem, hogy az járásom lakosságánál csendes, nyugottnak látszik, a fölsőbb rendöleteknek hódolólag engedelmeskedik, az Orosz és Török hadjáratot azonban élénk figyelemmel kísérik, a hivatalok szervezésére kíváncsiságuk nyilvánul."

1 87