Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Az átlagpolgár vagyoni helyzetének alakulása

dásait. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozó része házi kenyeret evett, zsemlét csak a pékek sütöttek, akiktől a vendéglősök, iparosok, kereskedők és hivatalnokok vásároltak. Az árak a következők voltak: 3 latos zsemle ( 1 lat = 1,75 dkg) 1 krajcár

1 ' 10 latos zsemle 3 krajcár 15 latos búzacipó 3 krajcár tiszta rozskenyér fontja (56 dkg) 5 krajcár a rozskenyér felényire keverve dercével 3 krajcár

12 (a derce a lisztnél durvább, a daránál finomabb őrlemény) Az előbbi árjegyzék a mértékegységek egységesítése előtt volt érvényben. Az árak azonnal beszédesebbek lesznek, ha összevetjük őket néhány jövedelmi forrással az 1855-ös évből: napszám gyalogosan 30 krajcár a pacsai tanító évi fizetése 146 Ft 52 krajcár a tüttősi tanító évi fizetése 115 Ft a pacsai jegyző évi tiszteletdíja 50 Ft a bíró évi tiszteletdíja 25 Ft a két kisbíró évi tiszteletdíja 20 Ft a bakter évi tiszteletdíja 10 Ft Vörös János zalaegerszegi lakos hetenként egyszer hozta a hivatalos leveleket Pacsára, másnap vissza Zalaegerszegre, ezért havi fizetése 20 Ft 57 krajcár

13 (sürgős esetben éjjel is szállítania kellett, előfordult, hogy naponta is.) Ezek az ár- és jövedelmi viszonyok tartósan érvényben voltak, jelentős változást a századvég és a századforduló fellendülése hozott. Jegyzetek: 1 Fszb.kig.2313./1859. 8 P.p.500./1855. 2 P.p. 3818/1856. 9 P.p. 1134 ./1859. 3 P.p. 3449./1859. 10 Fszb.kig.3669 ./1859 4 Fszb.kig. 3554./1859. 11 Bogdán 1991.451. 5 P.p.2911./1859. 12 P.p.3418./1856. 6 P.p. 560./1855. 13 Szb.Kig.l230./1860. 1 P.p. 1134./1859. 81