Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása

• 20 tanuló Andorházáról (2,5 km) • 12 tanuló Tüttösből (2 km) • 8 tanuló a téglagyártól ( 1 km) • 35-40 tanuló a község távolabbi részeiből. Kérésüket az alábbiakkal támasztották alá: • A bejáró tanulók zöme nem tud hazamenni a déli szünetben, hiszen nem tudnak megfordulni egy óra alatt, ezért az iskolában maradnak, s étkezésük és felügyeletük megoldatlan. • A gyermekek az őszi és téli időben későn, szürkületkor érkeznek haza, sok szülő pedig nem enged hosszan világítani, ezért a házi feladatok nem készülnek el. • A nagyobb diákok délután még tudnának segíteni szüleiknek a ház körül. • Az iskola sok tüzelőt takaríthatna meg, ha nem kellene egész nap fűteni. A tanfelügyelőség csak a téli időszakra engedélyezte a folyamatos tanítást.

20 Az iskola szellemiségére következtetni enged, hogy mikor és mit ünnepeltek. Az 1934/1935-ös tanévben a pacsai iskolában az alábbi ünnepélyeket rendezték: október 6., Szent Erzsébet, Szent Imre, karácsonyfaünnep, március 15., madarak és fák napja, hősök napja, anyák napja, tornavizsga. A tanévet egyszerű körülmények között nyitották meg, bezárására pedig elegendőnek tartották a tornavizsgát. A tanév aktuális teendőit a havonta tartott testületi értekezleteken egyeztették, esetenként értékelték is, de ezekről az összejövetelekről feljegyzés nem maradt.

21 A 20-as évektől egyre gyakoribb, majd hagyománnyá vált, hogy az iskola egyik tanítója színdarabot rendezett: eleinte pásztorjátékot, később mesejátékot. Ezen előadások szereplőiből nőttek ki az ifjúsági és felnőtt színjátszók, akik egy-egy népszínművel szórakoztatták a közönséget és magukat. 1938. szeptember l-jén, 56 éves korában Landi Ferenc igazgató tanítót saját kérésére nyugdíjazták. A faluból azonnal elköltözött Keszthelyre, és ott élt 1965-ben bekövetkezett haláláig. A kántortanítói teendőket ezután Kovács József látta el, amíg egészsége és a politikai helyzet engedte. Landi olajozottan működő, jól szervezett és irányított iskolát hagyott utódjára, így hiánya nem mutatkozott meg azonnal az intézmény életében. 1939-ben az iskola ismét megkísérelte az áttérést a folyamatos tanítási rendre. Kimutatták, hogy csupán a faluból 105 tanuló jár be olyan távolságról, hogy délben nem tud hazamenni, továbbá 16 gyerek Tüttösből, 3 pedig a szőlőhegyről jár iskolába. Ennek ellenére most sem engedélyezték az „egy256